DynDNS
(egy szerkesztő 7 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | A DynDNS egy olyan internetes szolgáltatás, amellyel egy dinamikus IP címmel rendelkező géphez (tipikusan ADSL kapcsolattal rendelkező otthoni PC-hez) egy statikus domain-nevet lehet rendelni. | |
− | + | ||
− | A DynDNS egy olyan internetes szolgáltatás, amellyel egy dinamikus IP címmel rendelkező géphez egy statikus domain-nevet lehet rendelni. | + | |
__TOC__ | __TOC__ | ||
==Mire jó ez?== | ==Mire jó ez?== | ||
− | |||
− | |||
Nos, amikor az otthoni gépen akarunk egy szervert futtatni (pl. FTP-szervert, hogy könnyebb legyen eljuttatni egy nagyobb fájlt interneten keresztül valakihez (esetleg sok emberhez), vagy egy játék-szervert), akkor általában a szerverre csatlakozóknak tudniuk kell a gépünk IP címét (egy 32 bites szám). Az IP-címet valahogy el kell juttatni azokhoz, akik majd a szerverre csatlakozni akarnak, ők pedig begépelik ezt a címet a kliens-programba. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a legtöbb internetszolgáltató nem nyújt statikus IP címet az előfizetőknek. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor a modemet bekapcsoljuk, illetve amikor csatlakozunk az internetszolgáltatóhoz, új címet kapunk, vagyis minden alkalommal amikor egy szervert akarunk beüzemelni, valahonnan meg kell tudnunk a saját IP címünket. Ezt egyszerűsíti le a [http://www.dyndns.com www.DyDNS.com] szolgáltatása úgy, hogy dinamikus IP címünk helyett egy általunk választott domain-nevet használhatunk (pl. 194.123.43.11 helyett ezentúl használhatjuk a jóval barátságosabb kovacspisti.dyndns.org címet). | Nos, amikor az otthoni gépen akarunk egy szervert futtatni (pl. FTP-szervert, hogy könnyebb legyen eljuttatni egy nagyobb fájlt interneten keresztül valakihez (esetleg sok emberhez), vagy egy játék-szervert), akkor általában a szerverre csatlakozóknak tudniuk kell a gépünk IP címét (egy 32 bites szám). Az IP-címet valahogy el kell juttatni azokhoz, akik majd a szerverre csatlakozni akarnak, ők pedig begépelik ezt a címet a kliens-programba. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a legtöbb internetszolgáltató nem nyújt statikus IP címet az előfizetőknek. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor a modemet bekapcsoljuk, illetve amikor csatlakozunk az internetszolgáltatóhoz, új címet kapunk, vagyis minden alkalommal amikor egy szervert akarunk beüzemelni, valahonnan meg kell tudnunk a saját IP címünket. Ezt egyszerűsíti le a [http://www.dyndns.com www.DyDNS.com] szolgáltatása úgy, hogy dinamikus IP címünk helyett egy általunk választott domain-nevet használhatunk (pl. 194.123.43.11 helyett ezentúl használhatjuk a jóval barátságosabb kovacspisti.dyndns.org címet). | ||
− | == | + | ==Elmélet== |
+ | Amikor egy böngészőbe beírunk egy domain-nevet(pl. [http://www.valami.hu www.valami.hu]), akkor a böngésző először lekérdezi egy ún. DNS-szervertől az adott domain-hez tartozó IP-címet (próbáljuk beírni a böngésző címsorába pl. a [http://152.66.115.35 152.66.115.35] címet). Ilyen domain-név azonban nem csak web-szerverekhez rendelhető (és nem csak böngészőkben használható), hanem akármilyen IP-címhez. A domain-nevek regisztrálása nem ingyenes, és csak egy statikus IP-címet rendelhetünk egy ilyen domain-hez. A DynDNS szolgáltatásának lényege, hogy általa bérelt domain-neveket bocsát a felhasználók rendelkezésére, és egy kis program telepítésével megoldható, hogy a domain-név mindíg az aktuális IP-címünkre mutasson. Ez a program az operációs rendszer minden indításakor automatikusan betöltődik, és bizonyos időközönként frissíti a domain-nevünkhöz tartozó IP-címet, így mindíg az aktuális IP-címünkre fog mutatni. | ||
==Regisztrálás a DynDNS.com-on== | ==Regisztrálás a DynDNS.com-on== | ||
+ | A cég honlapján a jobb felső sarokban található create account linkre kattintva lehet regisztrálni. A mezők értelemszerú kitöltése után az e-mailben kapott jelszóval lehet bejelentkezni. Bejelentkezés után a bal oldali menüben juthatunk el az Add Dnyamic DNS Host oldalra (Account -> My services -> Add Host Services -> Add Dynamic DNS Host). Itt nincs más dolgunk, mint az első sorban kiválasztani a nekünk tetsző nevet és az Add Host gombra kattintani (a többi beállítás nem lényeges). | ||
==DynDNS kliensprogramok== | ==DynDNS kliensprogramok== | ||
+ | DynDNS kliensprogramokat több helyről beszerezhetünk. Windows alatt érdemes a [http://www.dyndns.com/support/clients/windows.html DynDNS Updater]-t használni, Linuxhoz általában a [http://www.dyndns.com/support/clients/unix.html ddclient]-et ajánlják. | ||
+ | |||
+ | == A DynDNS Updater konfigurálása == | ||
+ | A telepítésnél, illetve az első indításkor minden fontosabb adatot bekér a program: meg kell adni DynDNS accountunk adatait (felhasználónév, jelszó), és a lefoglalt domain-nevet (pl. akarmi.dyndns.org). Ha valamilyen fontos adat megváltozik (pl. lefoglalunk uj domain-neveket), akkor ezeket a programban a következőképpen állíthatjuk be. | ||
+ | |||
+ | Új domain-nevek hozzáadása, a meglevők változtatása: a tálcán a program ikonjára kattintva hívjuk elő a program ablakát -> Settings -> jelöljük ki az alapértelmezett "csoportot" -> alul Edit gomb -> itt Add=hozzáadás, Delete=törlés, Edit=megváltoztatás | ||
+ | Ezeknek a változtatásoknak összhangban kell lennie a DynDNS.org oldalon beállított domain-nevekkel. | ||
+ | |||
+ | Általában segíteni szokott az az opció, hogy web-ről "találja ki" a gép IP-címét. Ez abból áll, hogy megnéz egy oldalt, amely kiírja a kérés indítójának címét. A további beállítási lehetőség a program súgójában megtalálhatók (angol nyelven). | ||
+ | |||
+ | == ddclient beállítása Ubuntu Linux-ban == | ||
+ | Bármely csomagkezelővel telepítsük a ddclient programot (az alapértelmezettként beállított hivatalos forrásból letölthető). A telepítés után a program rákérdez az alapvető beállításokra, nincs szükség bajlódni a konfigurációs fájlokkal. Az alapbeállításoknál bonyolultabb paramétereket a konfigurációs fájl módosításával lehet beállítani, a konfigurációs fájl elérési útja: /etc/ddclient/ddclient.conf . A fájlban minden beállítás hatása dokumentálva van. | ||
+ | |||
+ | == Port forwarding == | ||
+ | Ha otthoni internet-elérésünket a lakásban egy routerrel osztjuk meg több gép között, akkor egy szerver futtatásánál további nehézségek is felléphetnek: a router általában tűzfalként is működik, azaz megakadályozza, hogy gépünkhöz az internet felől kezdeményezzenek kapcsolatot. Ha mégis egy szervert szeretnénk futtatni, a routeren be kell állitani, hogy a szerverünkhöz az internetről is tudjanak kapcsolódni, azaz meg kell nyitnunk a tűzfalon azt a portot, amelyiket a szerverprogram használja, ezt nevezzük port forwarding-nak. Egy ftp-szerver pl. a 21-es portot használja. | ||
+ | A port forwarding beállításának módja minden routeren más, de általában a következő sémához hasonlóan kell eljárni: | ||
+ | Egy böngészőbe be kell írni a [[router]] IP-címét (a router dokumentációjából kiderül, általában 192.168.0.1, vagy hasonló), majd megadni a felhaszálónevet, és jelszót. Ez után a menüben meg kell keresni a port forwarding menüpontot, majd megadni a megfelelő port számát. (részletesebb leírásért lásd a router kézikönyvét) |
A lap jelenlegi, 2007. február 6., 02:59-kori változata
A DynDNS egy olyan internetes szolgáltatás, amellyel egy dinamikus IP címmel rendelkező géphez (tipikusan ADSL kapcsolattal rendelkező otthoni PC-hez) egy statikus domain-nevet lehet rendelni.
Tartalomjegyzék |
Mire jó ez?
Nos, amikor az otthoni gépen akarunk egy szervert futtatni (pl. FTP-szervert, hogy könnyebb legyen eljuttatni egy nagyobb fájlt interneten keresztül valakihez (esetleg sok emberhez), vagy egy játék-szervert), akkor általában a szerverre csatlakozóknak tudniuk kell a gépünk IP címét (egy 32 bites szám). Az IP-címet valahogy el kell juttatni azokhoz, akik majd a szerverre csatlakozni akarnak, ők pedig begépelik ezt a címet a kliens-programba. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a legtöbb internetszolgáltató nem nyújt statikus IP címet az előfizetőknek. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor a modemet bekapcsoljuk, illetve amikor csatlakozunk az internetszolgáltatóhoz, új címet kapunk, vagyis minden alkalommal amikor egy szervert akarunk beüzemelni, valahonnan meg kell tudnunk a saját IP címünket. Ezt egyszerűsíti le a www.DyDNS.com szolgáltatása úgy, hogy dinamikus IP címünk helyett egy általunk választott domain-nevet használhatunk (pl. 194.123.43.11 helyett ezentúl használhatjuk a jóval barátságosabb kovacspisti.dyndns.org címet).
Elmélet
Amikor egy böngészőbe beírunk egy domain-nevet(pl. www.valami.hu), akkor a böngésző először lekérdezi egy ún. DNS-szervertől az adott domain-hez tartozó IP-címet (próbáljuk beírni a böngésző címsorába pl. a 152.66.115.35 címet). Ilyen domain-név azonban nem csak web-szerverekhez rendelhető (és nem csak böngészőkben használható), hanem akármilyen IP-címhez. A domain-nevek regisztrálása nem ingyenes, és csak egy statikus IP-címet rendelhetünk egy ilyen domain-hez. A DynDNS szolgáltatásának lényege, hogy általa bérelt domain-neveket bocsát a felhasználók rendelkezésére, és egy kis program telepítésével megoldható, hogy a domain-név mindíg az aktuális IP-címünkre mutasson. Ez a program az operációs rendszer minden indításakor automatikusan betöltődik, és bizonyos időközönként frissíti a domain-nevünkhöz tartozó IP-címet, így mindíg az aktuális IP-címünkre fog mutatni.
Regisztrálás a DynDNS.com-on
A cég honlapján a jobb felső sarokban található create account linkre kattintva lehet regisztrálni. A mezők értelemszerú kitöltése után az e-mailben kapott jelszóval lehet bejelentkezni. Bejelentkezés után a bal oldali menüben juthatunk el az Add Dnyamic DNS Host oldalra (Account -> My services -> Add Host Services -> Add Dynamic DNS Host). Itt nincs más dolgunk, mint az első sorban kiválasztani a nekünk tetsző nevet és az Add Host gombra kattintani (a többi beállítás nem lényeges).
DynDNS kliensprogramok
DynDNS kliensprogramokat több helyről beszerezhetünk. Windows alatt érdemes a DynDNS Updater-t használni, Linuxhoz általában a ddclient-et ajánlják.
A DynDNS Updater konfigurálása
A telepítésnél, illetve az első indításkor minden fontosabb adatot bekér a program: meg kell adni DynDNS accountunk adatait (felhasználónév, jelszó), és a lefoglalt domain-nevet (pl. akarmi.dyndns.org). Ha valamilyen fontos adat megváltozik (pl. lefoglalunk uj domain-neveket), akkor ezeket a programban a következőképpen állíthatjuk be.
Új domain-nevek hozzáadása, a meglevők változtatása: a tálcán a program ikonjára kattintva hívjuk elő a program ablakát -> Settings -> jelöljük ki az alapértelmezett "csoportot" -> alul Edit gomb -> itt Add=hozzáadás, Delete=törlés, Edit=megváltoztatás Ezeknek a változtatásoknak összhangban kell lennie a DynDNS.org oldalon beállított domain-nevekkel.
Általában segíteni szokott az az opció, hogy web-ről "találja ki" a gép IP-címét. Ez abból áll, hogy megnéz egy oldalt, amely kiírja a kérés indítójának címét. A további beállítási lehetőség a program súgójában megtalálhatók (angol nyelven).
ddclient beállítása Ubuntu Linux-ban
Bármely csomagkezelővel telepítsük a ddclient programot (az alapértelmezettként beállított hivatalos forrásból letölthető). A telepítés után a program rákérdez az alapvető beállításokra, nincs szükség bajlódni a konfigurációs fájlokkal. Az alapbeállításoknál bonyolultabb paramétereket a konfigurációs fájl módosításával lehet beállítani, a konfigurációs fájl elérési útja: /etc/ddclient/ddclient.conf . A fájlban minden beállítás hatása dokumentálva van.
Port forwarding
Ha otthoni internet-elérésünket a lakásban egy routerrel osztjuk meg több gép között, akkor egy szerver futtatásánál további nehézségek is felléphetnek: a router általában tűzfalként is működik, azaz megakadályozza, hogy gépünkhöz az internet felől kezdeményezzenek kapcsolatot. Ha mégis egy szervert szeretnénk futtatni, a routeren be kell állitani, hogy a szerverünkhöz az internetről is tudjanak kapcsolódni, azaz meg kell nyitnunk a tűzfalon azt a portot, amelyiket a szerverprogram használja, ezt nevezzük port forwarding-nak. Egy ftp-szerver pl. a 21-es portot használja. A port forwarding beállításának módja minden routeren más, de általában a következő sémához hasonlóan kell eljárni: Egy böngészőbe be kell írni a router IP-címét (a router dokumentációjából kiderül, általában 192.168.0.1, vagy hasonló), majd megadni a felhaszálónevet, és jelszót. Ez után a menüben meg kell keresni a port forwarding menüpontot, majd megadni a megfelelő port számát. (részletesebb leírásért lásd a router kézikönyvét)