Honlapszerkesztés
(→Cím, címsorok, bekezdések) |
|||
(3 szerkesztő 51 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | ==Honlapszerkesztés== | |
− | + | ===Bevezetés=== | |
− | + | Ha az egyetem Matematika Intézetétől kaptál egy felhasználói nevet és jelszót, azzal együtt honlap is jár. Például, ha a felhasználói neved "epszilon", akkor a http://www.math.bme.hu/~epszilon lesz a webcímed. | |
===Az első lépés=== | ===Az első lépés=== | ||
− | Mielőtt honlapot | + | Mielőtt honlapot kezdenénk szerkeszteni, először hozzunk létre a saját mappánkban egy public_html nevű almappát, és azon belül egy index.html nevű fájlt (ha még nincsen). Sok szövegszerkesztőt használhatunk a honlapunk elkészítéséhez. (Én az [http://www.gnu.org/software/emacs/emacs.html Emacs] nevűt ajánlom). Például a honlapunk kinézhet valahogy így is: |
+ | |||
+ | <blockquote> | ||
+ | <pre> | ||
+ | <!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//HU"> | ||
+ | <html> | ||
+ | <head> | ||
+ | <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> | ||
+ | <title>Ez XY honlapja, ez kerül a böngésző címsorába</title> | ||
+ | </head> | ||
+ | Ide írhatsz néhány sort magadról.<br> | ||
+ | Ide beilleszthetsz egy képet, például <img src="kep.jpeg"><br> | ||
+ | Ide jöhet egy hivatkozás, például egy másik oldalra: <a href="http://www.google.com">A legismerebb kereső</a><br> | ||
+ | </html> | ||
+ | </pre> | ||
+ | </blockquote> | ||
+ | |||
+ | Az alábbiakban arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk mindezt véghezvinni. Előtte azonban fontos szót ejtenünk egy fontos dologról. | ||
+ | |||
+ | ===Olvasási jog megadása=== | ||
+ | |||
+ | Előfordulhat, hogy hiába készítettük el a honlapunkat, de nem lesz látható a világhálón, mert nem adtunk rá olvasási jogot. Ezt a problémát a következőképp orvosolhatjuk: | ||
+ | Lépjünk be a terminálablakba, és gépeljük be az alábbi három parancssort: | ||
+ | |||
+ | <blockquote> | ||
+ | <pre> | ||
+ | chmod "a+x" ~ | ||
+ | chmod "a+x" ~/public_html | ||
+ | chmod "a+r" ~/public_html/index.html | ||
+ | chmod "a+r" ~/public_html/kep.jpeg | ||
+ | </pre> | ||
+ | </blockquote> | ||
+ | |||
+ | Megjegyzés: minden fájl, kép, ill. másik honlap olvasási jogának megadásához az "a+r" parancsot használjuk. | ||
===Cím, címsorok, bekezdések=== | ===Cím, címsorok, bekezdések=== | ||
− | A címet a <title> és a </title> parancs közé írva | + | A címet a <nowiki><title> és a </title></nowiki> parancs közé írva adhatjuk meg a következőképpen (egyébként a legtöbb utasítást a <nowiki><parancs> és </parancs></nowiki> közé kell írni): |
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | <title>Ide jön a cím<title> | + | <title>Ide jön a cím</title> |
</pre> | </pre> | ||
</blockquote> | </blockquote> | ||
− | A HTML-ben összesen 6 különböző szintű címsort írhatunk, kezdve a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig. Mindezt a <nowiki><h1>, <h2>,...<h6></nowiki> | + | A HTML-ben összesen 6 különböző szintű címsort írhatunk, kezdve a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig. Mindezt a <nowiki><h1>, <h2>,...<h6></nowiki> parancsokkal érhetjük el (persze itt se feledkezzünk el a parancsot lezáró <nowiki></h1> stb. </h6></nowiki>-ról! Példa: |
<blockquote> | <blockquote> | ||
29. sor: | 62. sor: | ||
</blockquote> | </blockquote> | ||
− | Minden bekezdést a <nowiki><p> paranccsal kezdünk, és a </p><nowiki> paranccsal zárunk le. | + | |
+ | Minden bekezdést a <nowiki><p> paranccsal kezdünk, és a </p></nowiki> paranccsal zárunk le. | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
37. sor: | 71. sor: | ||
</pre> | </pre> | ||
</blockquote> | </blockquote> | ||
+ | |||
+ | ===Sortörés=== | ||
+ | |||
+ | Ha szövegünkben sortörést szeretnénk kikényszeríteni, használhatjuk a <nowiki><br/></nowiki> parancsot. (Ügyeljünk arra, hogy - mivel ennek a parancsnak sincs lezáró tagja, ne felejtsük el a "/"-jelet!) | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
+ | Ebben a sorban itt<br/> egy sortörés lesz. | ||
+ | </pre> | ||
+ | </blockquote> | ||
+ | ===Kiemelés=== | ||
+ | |||
+ | A HTML-ben egyszerűen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <nowiki><em> és </em></nowiki> parancsok közé írjuk. | ||
+ | |||
+ | <blockquote> | ||
+ | <pre> | ||
+ | Ebben a szövegben <em>ez a néhány szó</em> ki lesz emelve. | ||
</pre> | </pre> | ||
</blockquote> | </blockquote> | ||
+ | |||
+ | ===Képek beillesztése=== | ||
+ | |||
+ | Képeket az <nowiki><img></nowiki> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevű parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevű parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képről, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek). | ||
+ | |||
+ | Íme egy példa a saját mappánkban lévő, 300x150 képpontú kutya.jpg nevű fájl beillesztésére: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | <img src="kutya.jpg" width="300" height="150" alt="Ez egy kutya"/> | |
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | (Megjegyzés: a parancs végén lévő /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérően - nincs lezáró tagja.) | ||
+ | |||
+ | ===Hivatkozások=== | ||
+ | |||
+ | A honlapunkon alapvetően kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk: | ||
+ | |||
+ | #külső webhelyre | ||
+ | #weblap közepére | ||
+ | |||
+ | ====Hivatkozás külső webhelyre==== | ||
+ | |||
+ | Ezt a <a> kezdetű paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévő weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következőképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet): | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | Ez egy link <a href="teszt.html>egy belső honlapra</a> mutat. | |
+ | Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>. | ||
+ | Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz. | ||
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | ====Hivatkozás weblap közepére==== | ||
+ | |||
+ | Ahhoz, hogy a saját weblapunkon belüli hivatkozást létrehozzunk, előbb meg kell jelölnünk a szövegben egy helyet, ahova szeretnénk, hogy a link mutasson. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott részt a <a name="azonosító">...</a> parancs közé zárjuk. Pl.: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | Ebben a szövegben a <a name="tartalom">tartalom</a> szót jelöltük meg. | |
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | Később, a weblap tetszőleges részén elhelyezhetünk egy linket a "href" paranccsal, ami az azonosítóval ellátott szövegrészre mutat: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | Ha kíváncsi vagy a tartalomjegyzékre, kattints <a href="#tartalom">ide</a>! | |
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | Ha ez a célszövegrész nem ugyanazon a weblapon van, akkor a parancsot ki kell egészíteni az azonosító elérési útjával: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | Ha <a href="http://www.valaki.hu/#tartalom">ide</a> kattintasz, megtekitheted egy honlap tartalmát. | |
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | ===Felsorolás-típusok=== | ||
+ | |||
+ | Alapvetően háromféle típust különböztethetünk meg: | ||
+ | |||
+ | #rendezett (ordered), | ||
+ | #rendezetlen (unordered) és | ||
+ | #definíciós lista (definition list). | ||
+ | |||
+ | A rendezetlen listát <nowiki><ol>...</ol>, a rendezetlent <ul>...</ul>, továbbá egy adott lista elemeit a <li>...</li> parancsok közé zárjuk. A definíciós listát <dl>-lel kezdjük, </dl>-lel zárjuk le, és a kifejezéseket <dt>...</dt>, a definíciókat <dd>...<dd></nowiki> környezetbe foglaljuk: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | Ez egy rendezett lista: | |
+ | <ol> | ||
+ | <li>az első listaelem</li> | ||
+ | <li>a második listaelem</li> | ||
+ | <li>a harmadik listaelem</li> | ||
+ | </ol> | ||
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | Ez egy rendezetlen lista: | |
+ | <<ul> | ||
+ | <li>az első listaelem</li> | ||
+ | <li>a második listaelem</li> | ||
+ | <li>a harmadik listaelem</li> | ||
+ | </ul> | ||
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
+ | Ez pedig egy definíciós lista: | ||
+ | <dl> | ||
+ | <dt>az első kifejezés</dt> | ||
+ | <dd>ennek definíciója</dd> | ||
+ | <dt>a második kifejezés</dt> | ||
+ | <dd>ennek definíciója</dd> | ||
+ | |||
+ | <dt>a harmadik kifejezés</dt> | ||
+ | <dd>ennek definíciója</dd> | ||
+ | </dl> | ||
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | Persze a különböző listatípusokat kedvünk szerint egymásba is ágyazhatjuk. Például: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | <ol> | |
+ | <li>az első listaelem</li> | ||
+ | <li> | ||
+ | a második listaelem | ||
+ | <ul> | ||
+ | <li>az első beágyazott elem</li> | ||
+ | <li>a második beágyazott elem</li> | ||
+ | </ul> | ||
+ | </li> | ||
+ | <li>a harmadik listaelem</li> | ||
+ | </ol> | ||
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | ===Előformázott szöveg=== | ||
+ | |||
+ | Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <nowiki><pre>...</pre></nowiki> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | HAT := proc(x) | |
+ | if type(x, numeric) then | ||
+ | if x<=0 then 0; | ||
+ | elif x<=1 then x; | ||
+ | elif x<=2 then 2-x; | ||
+ | else 0; | ||
+ | fi; | ||
+ | else | ||
+ | 'HAT'(x); | ||
+ | fi; | ||
+ | end: | ||
</pre> | </pre> | ||
− | </blockquote> | + | </blockquote> |
+ | |||
+ | ===Táblázat készítése=== | ||
+ | |||
+ | Táblázatot a <table>...</table> parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerű példa: | ||
<blockquote> | <blockquote> | ||
<pre> | <pre> | ||
− | + | <table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10" width="80%"> | |
+ | <tr><th>Év</th><th>Eladások</th></tr> | ||
+ | <tr><td>2000</td><td>18M Ft</td></tr> | ||
+ | <tr><td>2001</td><td>25M Ft</td></tr> | ||
+ | <tr><td>2002</td><td>36M Ft</td></tr> | ||
+ | </table> | ||
</pre> | </pre> | ||
</blockquote> | </blockquote> | ||
+ | |||
+ | A "border" attribútum a keretszélességet adja meg pixelben. A "tr" elemmel a táblázat sorait különíthetjük el egymástól, a "th" a címsorok, a "td" az adatcellákat különbözteti meg. A "cellpadding" attribútummal a cella tartalma és a cellák széle közti, míg a "cellspacing"-gel az egyes cellák közti távolságot adhatjuk meg. A "width" paranccsal a cellák méreteit arányosan tudjuk változtatni. | ||
+ | |||
+ | ==Érvényesítés== | ||
+ | |||
+ | Fontos, hogy miután elkészítettük honlapunkat, ellenőriztessük a [http://validator.w3.org W3C] hivatalos oldalán tehetjük meg úgy, hogy megadjuk a weblapunk hivatalos elérési útját. Az esetleges hibák kijavítása után büszkén kitehetjük a cég logóját a honlapunkra (a validátor segít ebben). | ||
+ | |||
+ | ==Egyéb weboldalak== | ||
+ | |||
+ | Ha felkeltette az érdeklődésed a honlapszerkesztés, látogass el a következő honlapokra: | ||
+ | |||
+ | *[http://www.w3schools.com/ http://www.w3schools.com] (angol) | ||
+ | *[http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/start.htm http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/start.htm] (magyar - nagyjából ez e cikk forrása is...) | ||
+ | *[http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/advanced.htm http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/advanced.htm] (haladóbb megoldások) | ||
+ | *[http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/style.htm http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/style.htm] (a stílusok használatáról) | ||
+ | |||
+ | --[[User:Szabov|Szabov]] 2006. december 13., 09:40 (CET) |
A lap jelenlegi, 2007. február 6., 02:05-kori változata
Tartalomjegyzék |
Honlapszerkesztés
Bevezetés
Ha az egyetem Matematika Intézetétől kaptál egy felhasználói nevet és jelszót, azzal együtt honlap is jár. Például, ha a felhasználói neved "epszilon", akkor a http://www.math.bme.hu/~epszilon lesz a webcímed.
Az első lépés
Mielőtt honlapot kezdenénk szerkeszteni, először hozzunk létre a saját mappánkban egy public_html nevű almappát, és azon belül egy index.html nevű fájlt (ha még nincsen). Sok szövegszerkesztőt használhatunk a honlapunk elkészítéséhez. (Én az Emacs nevűt ajánlom). Például a honlapunk kinézhet valahogy így is:
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//HU"> <html> <head> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> <title>Ez XY honlapja, ez kerül a böngésző címsorába</title> </head> Ide írhatsz néhány sort magadról.<br> Ide beilleszthetsz egy képet, például <img src="kep.jpeg"><br> Ide jöhet egy hivatkozás, például egy másik oldalra: <a href="http://www.google.com">A legismerebb kereső</a><br> </html>
Az alábbiakban arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk mindezt véghezvinni. Előtte azonban fontos szót ejtenünk egy fontos dologról.
Olvasási jog megadása
Előfordulhat, hogy hiába készítettük el a honlapunkat, de nem lesz látható a világhálón, mert nem adtunk rá olvasási jogot. Ezt a problémát a következőképp orvosolhatjuk: Lépjünk be a terminálablakba, és gépeljük be az alábbi három parancssort:
chmod "a+x" ~ chmod "a+x" ~/public_html chmod "a+r" ~/public_html/index.html chmod "a+r" ~/public_html/kep.jpeg
Megjegyzés: minden fájl, kép, ill. másik honlap olvasási jogának megadásához az "a+r" parancsot használjuk.
Cím, címsorok, bekezdések
A címet a <title> és a </title> parancs közé írva adhatjuk meg a következőképpen (egyébként a legtöbb utasítást a <parancs> és </parancs> közé kell írni):
<title>Ide jön a cím</title>
A HTML-ben összesen 6 különböző szintű címsort írhatunk, kezdve a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig. Mindezt a <h1>, <h2>,...<h6> parancsokkal érhetjük el (persze itt se feledkezzünk el a parancsot lezáró </h1> stb. </h6>-ról! Példa:
<h1>Ez egy fontos címsor</h1> <h2>Ez már nem annyira</h2> <h6>Ez pedig a legkevésbé fontos</h6>
Minden bekezdést a <p> paranccsal kezdünk, és a </p> paranccsal zárunk le.
<p>Ez egy bekezdés.</p> <p>Ez itt egy másik.</p>
Sortörés
Ha szövegünkben sortörést szeretnénk kikényszeríteni, használhatjuk a <br/> parancsot. (Ügyeljünk arra, hogy - mivel ennek a parancsnak sincs lezáró tagja, ne felejtsük el a "/"-jelet!)
Ebben a sorban itt<br/> egy sortörés lesz.
Kiemelés
A HTML-ben egyszerűen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <em> és </em> parancsok közé írjuk.
Ebben a szövegben <em>ez a néhány szó</em> ki lesz emelve.
Képek beillesztése
Képeket az <img> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevű parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevű parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képről, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).
Íme egy példa a saját mappánkban lévő, 300x150 képpontú kutya.jpg nevű fájl beillesztésére:
<img src="kutya.jpg" width="300" height="150" alt="Ez egy kutya"/>
(Megjegyzés: a parancs végén lévő /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérően - nincs lezáró tagja.)
Hivatkozások
A honlapunkon alapvetően kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:
- külső webhelyre
- weblap közepére
Hivatkozás külső webhelyre
Ezt a <a> kezdetű paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévő weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következőképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):
Ez egy link <a href="teszt.html>egy belső honlapra</a> mutat. Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>. Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.
Hivatkozás weblap közepére
Ahhoz, hogy a saját weblapunkon belüli hivatkozást létrehozzunk, előbb meg kell jelölnünk a szövegben egy helyet, ahova szeretnénk, hogy a link mutasson. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott részt a <a name="azonosító">...</a> parancs közé zárjuk. Pl.:
Ebben a szövegben a <a name="tartalom">tartalom</a> szót jelöltük meg.
Később, a weblap tetszőleges részén elhelyezhetünk egy linket a "href" paranccsal, ami az azonosítóval ellátott szövegrészre mutat:
Ha kíváncsi vagy a tartalomjegyzékre, kattints <a href="#tartalom">ide</a>!
Ha ez a célszövegrész nem ugyanazon a weblapon van, akkor a parancsot ki kell egészíteni az azonosító elérési útjával:
Ha <a href="http://www.valaki.hu/#tartalom">ide</a> kattintasz, megtekitheted egy honlap tartalmát.
Felsorolás-típusok
Alapvetően háromféle típust különböztethetünk meg:
- rendezett (ordered),
- rendezetlen (unordered) és
- definíciós lista (definition list).
A rendezetlen listát <ol>...</ol>, a rendezetlent <ul>...</ul>, továbbá egy adott lista elemeit a <li>...</li> parancsok közé zárjuk. A definíciós listát <dl>-lel kezdjük, </dl>-lel zárjuk le, és a kifejezéseket <dt>...</dt>, a definíciókat <dd>...<dd> környezetbe foglaljuk:
Ez egy rendezett lista: <ol> <li>az első listaelem</li> <li>a második listaelem</li> <li>a harmadik listaelem</li> </ol>
Ez egy rendezetlen lista: <<ul> <li>az első listaelem</li> <li>a második listaelem</li> <li>a harmadik listaelem</li> </ul>
Ez pedig egy definíciós lista: <dl> <dt>az első kifejezés</dt> <dd>ennek definíciója</dd> <dt>a második kifejezés</dt> <dd>ennek definíciója</dd> <dt>a harmadik kifejezés</dt> <dd>ennek definíciója</dd> </dl>
Persze a különböző listatípusokat kedvünk szerint egymásba is ágyazhatjuk. Például:
<ol> <li>az első listaelem</li> <li> a második listaelem <ul> <li>az első beágyazott elem</li> <li>a második beágyazott elem</li> </ul> </li> <li>a harmadik listaelem</li> </ol>
Előformázott szöveg
Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <pre>...</pre> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:
HAT := proc(x) if type(x, numeric) then if x<=0 then 0; elif x<=1 then x; elif x<=2 then 2-x; else 0; fi; else 'HAT'(x); fi; end:
Táblázat készítése
Táblázatot a<table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10" width="80%"> <tr><th>Év</th><th>Eladások</th></tr> <tr><td>2000</td><td>18M Ft</td></tr> <tr><td>2001</td><td>25M Ft</td></tr> <tr><td>2002</td><td>36M Ft</td></tr> </table>
A "border" attribútum a keretszélességet adja meg pixelben. A "tr" elemmel a táblázat sorait különíthetjük el egymástól, a "th" a címsorok, a "td" az adatcellákat különbözteti meg. A "cellpadding" attribútummal a cella tartalma és a cellák széle közti, míg a "cellspacing"-gel az egyes cellák közti távolságot adhatjuk meg. A "width" paranccsal a cellák méreteit arányosan tudjuk változtatni.
Érvényesítés
Fontos, hogy miután elkészítettük honlapunkat, ellenőriztessük a W3C hivatalos oldalán tehetjük meg úgy, hogy megadjuk a weblapunk hivatalos elérési útját. Az esetleges hibák kijavítása után büszkén kitehetjük a cég logóját a honlapunkra (a validátor segít ebben).
Egyéb weboldalak
Ha felkeltette az érdeklődésed a honlapszerkesztés, látogass el a következő honlapokra:
- http://www.w3schools.com (angol)
- http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/start.htm (magyar - nagyjából ez e cikk forrása is...)
- http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/advanced.htm (haladóbb megoldások)
- http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/style.htm (a stílusok használatáról)
--Szabov 2006. december 13., 09:40 (CET)