Informatika1-2012/Gyakorlat0

A MathWikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rpalovics (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 3., 10:27-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Tartalomjegyzék

A Linux fájlrendszere

  • Alaptulajdonságok:
    • Fa struktúra
    • / : gyökér könyvtár. A fájlrendszer kiindulópontja.
    • állományok:
      • közönséges
      • speciális (pl. /dev/cdrom)
      • katalógus
  • Néhány katalógus
    • /home/: A felhasználók saját könyvtárai.
    • /boot/ : A boot-oláshoz szükséges fájlok.
    • /tmp/ : Alkalmazások ideiglenes fájljai.
    • /dev/ : Eszközök (HDD, CD, billentyűzet)
    • /mnt/ : Mount pontokat tartalmazó könyvtár
    • ./ : Az aktuális könyvtár.
    • ../ : Az aktuális könyvtár szülő könyvtára.
    • ~/ : A felhasználó home könyvtára. Ugyanaz, mint a $HOME környezeti változó.
    • Mindenkinek van egy saját mappája a /home/student/felhasznaloi_nev alatt.
  • Fontosabb parancsok, programok
    • pwd : aktuális könyvtár kiíratása
    • cd könyvtár : könyvtárváltás. Ha paraméter nélkül hívjuk meg, akkor a saját mappánkba visz.
    • ls (-a, -h, -l): listázás.
    • cat, fájl tartalmának kiíratása, pl: cat valami.txt. Ha nem adunk meg fájlnevet, akkor a billentyűzetről vár bevitelt. Kilépés: Ctrl-D-vel.
    • mkdir : könyvtár létrehozása, pl: mkdir BME
    • TAB: kiegészítés
    • cp : másolás, pl: cp mit.txt hova.txt
    • mv : mozgatás/átnevezés (az eredeti nem marad meg), pl: mv mit.txt hova.txt
    • rm : törlés, pl: rm alma.txt. Könyvtár esetén: rm -r BME
    • quota : A felhasznált/megmaradt helyet írja ki. Ha a kvótánk betelik, akkor nem kapjuk meg a nekünk címzett leveleket és a grafikus terminálra sem tudunk belépni; ilyenkor a parancssoros terminálra belépve tudjuk kitakarítani a home-unkat.
    • df, du (-h): lemezen szabad / felhasznált helyet írja ki.
    • man parancs : az adott parancsról leírást ad, pl: man ls. A leírásban navigálni a 'fel', illetve a 'le' billentyűkkel, továbbá a 'PageUp', 'PageDown'-nal lehet. Kereséshez '/' jel után kell beírni a kifejezést. Kilépés 'q'-val.
    • history : parancs történet lekérdezése
    • su : felhasználó váltás, pl: su tothagi (substitute user vagy switch user)
    • top: futó alkalmazások
    • killall, xkill
    • mc:
    • vim
    • grep
    • less
    • head
    • tail
    • > < |
    • ssh: távoli gépre való bejelentkezést teszi lehetővé. pl ssh felhasznalo@szerver.cim.hu

Fájlrendszer-böngészők

Próbáljátok ki a következő böngészőket:

  • nautilus
  • konqueror
  • mc - Midnight Commander

Jogok

Az ls -la parancs részletes listát készít, amelynek első oszlopa egy 10 karakterből álló sztring.

(A következő mező az ún. link számláló, tulajdonképpen megmondja, hogy hány néven hivatkozhatunk a fájlra, számunkra nem fontos. Ezt követi a fájl tulajdonosának és annak csoportjának a neve, majd a fájl mérete és utolsó módosításának az ideje következik, végül a fájl nevét olvashatjuk.)

-rw-r--r--  1 morap student     2388 2007-07-30 03:51 .bashrc
-rw-r--r--  1 morap student   117660 2007-08-19 17:36 .B.blend
drwxr-xr-x  5 morap student     4096 2007-08-19 17:35 .blender
drwx------  5 morap student     4096 2007-08-21 20:50 .cache
drwx------  2 morap student     4096 2007-08-28 00:23 .chewing

Az első betű utal a típusra, '-' esetén fájlról, 'd' esetén könyvtárról van szó. Az azt követkő hármas a user (felhasználó, továbbiakban u), a következő hármás a group (felhasználó csoportja, továbbiakban g), majd az others (mindenki más, továbbiakban o) jogairól szól. Szokás még "a"-val jelölni az all-t, vagyis mindenkit. Az r olvasás, a w írás, az x pedig végrehajthatóságot/futtathatóságot (execute) jelent. Fájlok esetében a végrehajtási jognak csak a futtatható fájloknál van jelentőségük (bináris állományok, scriptek). Könyvtárak esetén az olvasási jog azt jelenti, hogy elolvashatja a fájlok neveit az adott könyvtárban, az írási jog jelenti, hogy a könyvtárban állományt, könyvtárat hozhatunk létre, míg a futtatási jog megengedi a belépést a könyvtárba.

Változtatás chmod paranccsal.

Jogok állítására példa:

 chmod "og-w" file   # leveszi az írásjogot a csoport és mindenki más részéről a file-ról,
 chmod "a+x" file    # mindenki számára futtathatóvá teszi a file-t,
 chmod g=rx,o=r file # a csoport olvasási és futtatási jogot kap, mindenki más olvasásit

A hármasokat 0 és 7 közötti számokkal is kódolhatjuk, kettes számrendszerben elképzelve őket (a jog megléte jelenti az 1-est, hiánya a 0-t; az olvasás a 4-es, az írás a 2-es, az végrehajtás az 1-es helyiérték). Így következő parancs hatására a felhasználó minden jogot megkap a file-hoz (7 = 111), míg a csoport és mindenki más csak olvashatja és végrehajthatja azt (5=101).

chmod 755 file      # 755 = 111101101
                    #       rwxr-xr-x

Bash shell

A bash tulajdonképpen a legelterjedtebb Linux shell. A begépelt parancsokból egy fájlt hoz létre ami elősegíti a parancsok szerkesztését. A shell legfontosabb funkciói közé tartoznak a bash gyorsbillentyűk. Ezek több billentyű egyidejű lenyomásával azonnal végrehajtódó, egyszerű utasítások, melyek segítik a bash parancsok kezelését karakteres felületen és terminálablakban.

Jelölések: gyakran jelölik a Control billentyűt C-vel,az Alt billentyűt M-mel (Meta), az Entert E-vel, a Shift billentyűt S-sel (én az egyszerűség kedvéért a szokásos jelöléseket használom).
Személyes eszközök