Érettségi gyakorló 1./Megoldások

A MathWikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Mozo (vitalap | szerkesztései) 2017. március 31., 21:59-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

Intervallumos halmazos

Legyen

A=\{x\in\mathbf{R}\mid 2\leq x\}

és B\; a

\mathrm{log}_2(x^2-9)\;

kifejezés értelmezési tartománya. Adja meg az

a) A\cap B,
b) B\setminus A,
c) A\setminus B és
d) A\cup B.

halmazokat!

MO.: A

\mathrm{log}_2(x^2-9)\;

kifejezéssel kapcsolatban tudjuk, logaritmus mellett csak pozitív szám állhat, ezért

x^2-9>0\;

x2 − 9 képe egy fölfelé nyitott parabola, x=\pm 3 gyökökkel, ezért ez a kifejezés x < − 3 ill. 3 < x esetekben pozitív:

B=\{x\in\mathbf{R}\mid x<-3\mbox{ vagy }3<x\}

Ami kell:

A\cap B azaz A és B közös elemei,
B\setminus A B-ből kivéve A elemeit,
A\setminus B A-ból kivéve B elemeit,
A\cup B azok az elemek, amik A ill. B közül legalább az egyikben benne vannak.

halmazokat!


A:      ----------------O             O------------------->
                       -3             3    
B:                                  *------------------->
                                    2
A∩B:                                  O------------------->
                                      3
B\A:                                *-*
                                    2 3
A\B:       -------------O
                       -3
A∪B:      --------------O           *------------------->
                       -3           2

A grafikonokról a halmazok:

A\cap B=\{x\in\mathbf{R}\mid 3<x\},
B\setminus A=\{x\in\mathbf{R}\mid 2\leq x\leq 3\},
A\setminus B=\{x\in\mathbf{R}\mid x<-3\} és
A\cup B=\{x\in\mathbf{R}\mid x<-3\mbox{ vagy }2\leq x\}.


vissza

Intervallumos halmazos gyakorló

Intervallumokkal végzett műveletek

Legyen

A=\{x\in\mathbf{R}\mid x<3\}

és

B=\{x\in\mathbf{R}\mid -1\leq x\}

Adja meg az

a) A\cap B,
b) B\setminus A,
c) A\setminus B és
d) A\cup B.

halmazokat!

MO.: Ami kell:

A\cap B azaz A és B közös elemei,
B\setminus A B-ből kivéve A elemeit,
A\setminus B A-ból kivéve B elemeit,
A\cup B azok az elemek, amik A ill. B közül legalább az egyikben benne vannak.

halmazokat!


A:      ----------------O    
                        3 
B:           *------------------->
            -1
A∩B:         *----------O 
            -1          3
A\B:   ------O
            -1
B\A:                    *------------------->
                        3
A∪B:    --------------------------------------->
             

A grafikonokról a halmazok:

A\cap B=\{x\in\mathbf{R}\mid -1\leq x<3\},
B\setminus A=\{x\in\mathbf{R}\mid 3\leq x\},
A\setminus B=\{x\in\mathbf{R}\mid x<-1\} és
A\cup B=\mathbf{R}.

Logaritmusos függvény értelmezési tartománya

Mi az

\mathrm{log}_5(x^2+4x+3)\,

kifejezés értelmezési tartománya?

MO.: Logaritmus mellett csak pozitív szám állhat:

x^2+4x+3>0\,

ez egy felfelé nyitott parabola és két zérushelye:

x^2+4x+3=0\;

x_{1,2}=\dfrac{-4\pm\sqrt{16-4\cdot 1\cdot 3 }}{2}=\dfrac{-4\pm 2}{2}=\qquad -1,\qquad -3

Akkor pozitív a függvényérték, ha x < − 3 vagy − 1 < x:

----------------O              O-------------------->    
               -3             -1 
vissza

Exponenciális egyenlet

Oldja meg az

3^{2x+1}+8\cdot 3^{x-1}-\dfrac{1}{3}=0\;

egyenletet a valós számok halmazán!

MO.: Ha a kitevőben összeg van, akkor érdemes a hatványok közötti szorzatot felírni:

3^{2x}\cdot 3^1+8\cdot 3^{x}\cdot\dfrac{1}{3}-\dfrac{1}{3}=0\;

3-mal beszorozva, hogy ne kelljen törtekkel számolni:

9\cdot 3^{2x}+8\cdot 3^{x}-1=0\;

Itt felismerhetjünk, hogy

3^{2x}=\left(3^x\right)^2\,

Bevezetve az

a=3^x\,

új ismeretlent:

9\cdot a^{2}+8\cdot a-1=0\;

a_{1,2}=\dfrac{-8\pm\sqrt{64-4\cdot 9\cdot (-1) }}{18}=\dfrac{-8\pm 10}{18}=\qquad \dfrac{1}{9},\qquad -1

Innen az új ismeretlent definiáló egynletbe visszahelyettesítve, egyfelől:

-1=3^x\,

ami lehetetlen, továbbá:

\dfrac{1}{9}=3^x\,
3^{-2}=3^x\,

exp. sz. m.

-2=x\,

Exponenciális egyenlet gyakorló

Oldja meg az

4^{x+\frac{1}{2}}+4^{x-1}=\dfrac{9}{4}\;

egyenletet a valós számok halmazán!

MO.: Ha a kitevőben összeg van, akkor érdemes a hatványok közötti szorzatot felírni:

4^{x}\cdot 4^{\frac{1}{2}}+4^{x}\cdot4^{-1}=\dfrac{9}{4}\;

mivel 4^{\frac{1}{2}}=2 ezért kiemelve 4x-t

4^{x}\left(2+\frac{1}{4}\right)=\dfrac{9}{4}\;

azaz

4^{x}\cdot \dfrac{9}{4}=\dfrac{9}{4}\;

azaz

4^{x}=1\;

bármely szám nulladik hatvány 1,

4^{x}=4^{0}\,

exp. sz. m.

x=0\,


vissza

Logaritmikus egyenlet

Oldja meg a

2\cdot\mathrm{log}_3(x+4)=\mathrm{log}_3(5x+12)\;

egyenletet a valós számok halmazán!

MO.: Kikötések:

x+4>0\;

azaz

x>-4\;

és

5x+12>0\;

azaz

x>-\dfrac{12}{5}=-2,4\;

Számegyenesen ábrázolva:

 O---------------------------------------->
-4
               O-------------------------->
              -2,4

A közös rész:

               O-------------------------->
              -2,4

azaz

x>-\dfrac{12}{5}=-2,4\;
2\cdot\mathrm{log}_3(x+4)=\mathrm{log}_3(5x+12)\;

a 2-t bevihetjük a logaritmus mellett álló kifejezés kitevőjébe az alábbi azonosság alapján:

n\cdot \mathrm{log}_a x=\mathrm{log}_a x^n (ahol x > 0, a > 0, a≠1)

Tehát:

\mathrm{log}_3(x+4)^2=\mathrm{log}_3(5x+12)\;

hivatkozva szigorú monotonitásra, elhagyható a logaritmus:

(x+4)^2=5x+12\;
x^2+8x+16=5x+12\;
x^2+3x+4=0\;

aminek a gyökei a másodfokú egyenlet megoldóképlete alapján:

-3 és -1

A -1 megoldás, mert a behelyettesítve az eredeti egyenletbe:

2\cdot\mathrm{log}_3(-1+4)=2\cdot\mathrm{log}_3 3 =2\;
\mathrm{log}_3(-5+12)=\mathrm{log}_3 9=2\,

De a -3 nem megoldás, mert ekkor a jobb oldal nincs értelmezve

\mathrm{log}_3((-3)5+12)=\mathrm{log}_3 (-3)\,
vissza

Logaritmikus egyenlet gyakorló

Oldja meg az

\mathrm{lg}(x-3)+\mathrm{lg}(x+6)=\mathrm{lg}\, 20\;

egyenletet a valós számok halmazán!

MO.: Kikötések:

x-3>0\;

azaz

x>3\;

és

x+6>0\;

azaz

x>-6\;

Számegyenesen ábrázolva:

 O---------------------------------------->
-6
               O-------------------------->
               3

A közös rész:

               O-------------------------->
               3

azaz

x>3\;
\mathrm{lg}(x-3)+\mathrm{lg}(x+6)=\mathrm{lg}\, 20\;

a két tízes alapú logaritmust egyesíthetjük az alábbi azonosság alapján:

logax + logay = loga(xy) (ahol x,y > 0, a > 0, a≠1)

tehát:

\mathrm{lg}(x-3)(x+6)=\mathrm{lg}\, 20\;

hivatkozva szigorú monotonitásra, elhagyható a logaritmus:

(x-3)(x+6)=\mathrm{lg} 20\;
x^2+3x-18=20\;
x^2+3x+2=0\;

aminek a gyökei a másodfokú egyenlet megoldóképlete alapján:

-2 és -1

amelyek egyike sem megoldás, mert nem felel meg az x > 3 kikötésnek.

vissza
vissza
Személyes eszközök