Honlapszerkesztés

A MathWikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szabov (vitalap | szerkesztései) 2006. december 10., 17:09-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék



Ez egy fontos címsor

Ez már nem annyira

Ez pedig a legkevésbé fontos

</pre> </blockquote>

Minden bekezdést a <p> paranccsal kezdünk, és a </p> paranccsal zárunk le.

<p>Ez egy bekezdés.</p>
<p>Ez itt egy másik.</p>

Sortörés

Ha szövegünkben sortörést szeretnénk kikényszeríteni, használhatjuk a <br/> parancsot. (Ügyeljünk arra, hogy - mivel ennek a parancsnak sincs lezáró tagja, ne felejtsük el a "/"-jelet!)

Ebben a sorban itt<br/> egy sortörés lesz.

Kiemelés

A HTML-ben egyszerűen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <em> és </em> parancsok közé írjuk.

Ebben a szövegben <em>ez a néhány szó</em> ki lesz emelve.

Képek beillesztése

Képeket az <img> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevű parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevű parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képről, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).

Íme egy példa a saját mappánkban lévő, 300x150 képpontú kutya.jpg nevű fájl beillesztésére:

<img src="kutya.jpg" width="300" height="150" alt="Ez egy kutya"/>

(Megjegyzés: a parancs végén lévő /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérően - nincs lezáró tagja.)

Hivatkozások

A honlapunkon alapvetően kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:

  1. külső webhelyre
  2. weblap közepére

Hivatkozás külső webhelyre

Ezt a <a> kezdetű paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévő weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következőképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):

Ez egy link <a href="teszt.html>egy belső honlapra</a> mutat.
Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>.
Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.

Hivatkozás weblap közepére

Ahhoz, hogy a saját weblapunkon belüli hivatkozást létrehozzunk, előbb meg kell jelölnünk a szövegben egy helyet, ahova szeretnénk, hogy a link mutasson. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott részt a <a name="azonosító">...</a> parancs közé zárjuk. Pl.:

Ebben a szövegben a <a name="tartalom">tartalom</a> szót jelöltük meg.

Később, a weblap tetszőleges részén elhelyezhetünk egy linket a "href" paranccsal, ami az azonosítóval ellátott szövegrészre mutat:

Ha kíváncsi vagy a tartalomjegyzékre, kattints <a href="#tartalom">ide</a>!

Ha ez a célszövegrész nem ugyanazon a weblapon van, akkor a parancsot ki kell egészíteni az azonosító elérési útjával:

Ha <a href="http://www.valaki.hu/#tartalom">ide</a> kattintasz, megtekitheted egy honlap tartalmát. 

Felsorolás-típusok

Alapvetően háromféle típust különböztethetünk meg:

  1. rendezett (ordered),
  2. rendezetlen (unordered) és
  3. definíciós lista (definition list).

A rendezetlen listát <ol>...</ol>, a rendezetlent <ul>...</ul>, továbbá egy adott lista elemeit a <li>...</li> parancsok közé zárjuk. A definíciós listát <dl>-lel kezdjük, </dl>-lel zárjuk le, és a kifejezéseket <dt>...</dt>, a definíciókat <dd>...<dd> környezetbe foglaljuk:

Ez egy rendezett lista:
<ol>
  <li>az első listaelem</li>
  <li>a második listaelem</li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ol>
Ez egy rendezetlen lista:
<<ul>
  <li>az első listaelem</li>
  <li>a második listaelem</li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ul>
Ez pedig egy definíciós lista:
<dl>
  <dt>az első kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>

  <dt>a második kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>

  <dt>a harmadik kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>
</dl>

Persze a különböző listatípusokat kedvünk szerint egymásba is ágyazhatjuk. Például:

<ol>
  <li>az első listaelem</li>
  <li>
    a második listaelem
    <ul>
      <li>az első beágyazott elem</li>
      <li>a második beágyazott elem</li>
    </ul>
  </li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ol>

Előformázott szöveg

Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <pre>...</pre> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:

HAT := proc(x)
   if type(x, numeric) then
      if x<=0 then 0;
      elif x<=1 then x;
      elif x<=2 then 2-x;
      else 0;
      fi;
    else
       'HAT'(x);
    fi;
end:

Táblázat készítése

Táblázatot a ...
parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerű példa:
<table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10" width="80%">
<tr><th>Év</th><th>Eladások</th></tr>
<tr><td>2000</td><td>18M Ft</td></tr>
<tr><td>2001</td><td>25M Ft</td></tr>
<tr><td>2002</td><td>36M Ft</td></tr>
</table>

A "border" attribútum a keretszélességet adja meg pixelben. A "tr" elemmel a táblázat sorait különíthetjük el egymástól, a "th" a címsorok, a "td" az adatcellákat különbözteti meg. A "cellpadding" attribútummal a cella tartalma és a cellák széle közti, míg a "cellspacing"-gel az egyes cellák közti távolságot adhatjuk meg. A "width" paranccsal a cellák méreteit arányosan tudjuk változtatni.

Érvényesítés

Fontos, hogy miután elkészítettük honlapunkat, ellenőriztessük a W3C hivatalos oldalán tehetjük meg úgy, hogy megadjuk a weblapunk hivatalos elérési útját. Az esetleges hibák kijavítása után büszkén kitehetjük a cég logóját a honlapunkra (a validátor segít ebben).

Egyéb weboldalak

Ha felkeltette az érdeklődésed a honlapszerkesztés, látogass el a következő honlapokra:

--Szabov 2006. december 4., 17:37 (CET)

Személyes eszközök