Honlapszerkesztés

A MathWikiből
(Változatok közti eltérés)
(Honlapszerkesztés)
 
(2 szerkesztő 7 közbeeső változata nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
__TOC__
 
 
 
==Honlapszerkesztés==
 
==Honlapszerkesztés==
  
 
===Bevezetés===
 
===Bevezetés===
  
Ha az egyetem Matematika Intézetétől kaptál egy jelszót, azzal együtt honlap is jár. Például, ha a jelszavad "epszilon", akkor a http://www.math.bme.hu/~epszilon lesz a webcímed.
+
Ha az egyetem Matematika Intézetétől kaptál egy felhasználói nevet és jelszót, azzal együtt honlap is jár. Például, ha a felhasználói neved "epszilon", akkor a http://www.math.bme.hu/~epszilon lesz a webcímed.
  
===Az elsõ lépés===
+
===Az első lépés===
  
Mielõtt honlapot kezdenénk szerkeszteni, elõször hozzunk létre a saját mappánkban egy public_html nevû almappát, és azon belül egy index.html nevû fájlt (ha még nincsen). Sok szövegszerkesztõt használhatunk a honlapunk elkészítéséhez. (Én az [http://www.gnu.org/software/emacs/emacs.html Emacs] nevût ajánlom). Például a honlapunk kinézhet valahogy így is:
+
Mielőtt honlapot kezdenénk szerkeszteni, először hozzunk létre a saját mappánkban egy public_html nevű almappát, és azon belül egy index.html nevű fájlt (ha még nincsen). Sok szövegszerkesztőt használhatunk a honlapunk elkészítéséhez. (Én az [http://www.gnu.org/software/emacs/emacs.html Emacs] nevűt ajánlom). Például a honlapunk kinézhet valahogy így is:
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
 
<pre>
 
<pre>
 +
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//HU">
 
<html>
 
<html>
Ide írhatsz néhány sort magadról.
+
<head>
Ide beilleszthetsz egy képet.
+
  <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
Ide jöhet egy hivatkozás.
+
<title>Ez XY honlapja, ez kerül a böngésző címsorába</title>
 +
</head>
 +
Ide írhatsz néhány sort magadról.<br>
 +
Ide beilleszthetsz egy képet, például <img src="kep.jpeg"><br>
 +
Ide jöhet egy hivatkozás, például egy másik oldalra: <a href="http://www.google.com">A legismerebb kereső</a><br>
 
</html>
 
</html>
 
</pre>
 
</pre>
</blockquote>  
+
</blockquote>
  
 
Az alábbiakban arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk mindezt véghezvinni. El&#337;tte azonban fontos szót ejtenünk egy fontos dologról.
 
Az alábbiakban arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk mindezt véghezvinni. El&#337;tte azonban fontos szót ejtenünk egy fontos dologról.
33. sor: 36. sor:
 
chmod "a+x" ~/public_html  
 
chmod "a+x" ~/public_html  
 
chmod "a+r" ~/public_html/index.html
 
chmod "a+r" ~/public_html/index.html
 +
chmod "a+r" ~/public_html/kep.jpeg
 
</pre>
 
</pre>
 
</blockquote>  
 
</blockquote>  
40. sor: 44. sor:
 
===Cím, címsorok, bekezdések===
 
===Cím, címsorok, bekezdések===
  
A címet a <nowiki><title> és a </title></nowiki> parancs közé írva adhatjuk meg a következõképpen (egyébként a legtöbb utasítást a <nowiki><parancs> és </parancs></nowiki> közé kell írni):
+
A címet a <nowiki><title> és a </title></nowiki> parancs közé írva adhatjuk meg a következőképpen (egyébként a legtöbb utasítást a <nowiki><parancs> és </parancs></nowiki> közé kell írni):
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
48. sor: 52. sor:
 
</blockquote>  
 
</blockquote>  
  
A HTML-ben összesen 6 különbözõ szintû címsort írhatunk, kezdve a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig. Mindezt a <nowiki><h1>, <h2>,...<h6></nowiki> parancsokkal érhetjük el (persze itt se feledkezzünk el a parancsot lezáró <nowiki></h1> stb. </h6></nowiki>-ról! Példa:
+
A HTML-ben összesen 6 különböző szintű címsort írhatunk, kezdve a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig. Mindezt a <nowiki><h1>, <h2>,...<h6></nowiki> parancsokkal érhetjük el (persze itt se feledkezzünk el a parancsot lezáró <nowiki></h1> stb. </h6></nowiki>-ról! Példa:
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
80. sor: 84. sor:
 
===Kiemelés===
 
===Kiemelés===
  
A HTML-ben egyszerûen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <nowiki><em> és </em></nowiki> parancsok közé írjuk.
+
A HTML-ben egyszerűen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <nowiki><em> és </em></nowiki> parancsok közé írjuk.
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
Ebben a szövegben <em>ez a néhány szó</em> ki lesz emelve.
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Képek beillesztése===
+
 
+
Képeket az <nowiki><img></nowiki> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevû parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevû parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képrõl, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).
+
 
+
Íme egy példa a saját mappánkban lévõ, 300x150 képpontú kutya.jpg nevû fájl beillesztésére:
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
<img src="kutya.jpg" width="300" height="150" alt="Ez egy kutya"/>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
(Megjegyzés: a parancs végén lévõ /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérõen - nincs lezáró tagja.)
+
 
+
===Hivatkozások===
+
 
+
A honlapunkon alapvetõen kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:
+
 
+
#külsõ webhelyre
+
#weblap közepére
+
 
+
====Hivatkozás külsõ webhelyre====
+
 
+
Ezt a <a> kezdetû paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévõ weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következõképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
Ez egy link <a href="teszt.html>egy belsõ honlapra</a> mutat.
+
Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>.
+
Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
 
+
 
+
===Elõformázott szöveg===
+
 
+
Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <nowiki><pre>...</pre></nowiki> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
HAT := proc(x)
+
  if type(x, numeric) then
+
      if x<=0 then 0;
+
      elif x<=1 then x;
+
      elif x<=2 then 2-x;
+
      else 0;
+
      fi;
+
    else
+
      'HAT'(x);
+
    fi;
+
end:
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Táblázat készítése===
+
 
+
Táblázatot a <table>...</table> parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerû példa:
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
<table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10" width="80%">
+
<tr><th>Év</th><th>Eladások</th></tr>
+
<tr><td>2000</td><td>18M Ft</td></tr>
+
<tr><td>2001</td><td>25M Ft</td></tr>
+
<tr><td>2002</td><td>36M Ft</td></tr>
+
</table>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
A "border" attribútum a keretszélességet adja meg pixelben. A "tr" elemmel a táblázat sorait különíthetjük el egymástól, a "th" a címsorok, a "td" az adatcellákat különbözteti meg. A "cellpadding" attribútummal a cella tartalma és a cellák széle közti, míg a "cellspacing"-gel az egyes cellák közti távolságot adhatjuk meg. A "width" paranccsal a cellák méreteit arányosan tudjuk változtatni.
+
 
+
<h1>Ez egy fontos címsor</h1>
+
<h2>Ez már nem annyira</h2>
+
<h6>Ez pedig a legkevésbé fontos</h6>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
 
+
Minden bekezdést a <nowiki><p> paranccsal kezdünk, és a </p></nowiki> paranccsal zárunk le.
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
<p>Ez egy bekezdés.</p>
+
<p>Ez itt egy másik.</p>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Sortörés===
+
 
+
Ha szövegünkben sortörést szeretnénk kikényszeríteni, használhatjuk a <nowiki><br/></nowiki> parancsot. (Ügyeljünk arra, hogy - mivel ennek a parancsnak sincs lezáró tagja, ne felejtsük el a "/"-jelet!)
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
Ebben a sorban itt<br/> egy sortörés lesz.
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Kiemelés===
+
 
+
A HTML-ben egyszerûen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <nowiki><em> és </em></nowiki> parancsok közé írjuk.
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
Ebben a szövegben <em>ez a néhány szó</em> ki lesz emelve.
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Képek beillesztése===
+
 
+
Képeket az <nowiki><img></nowiki> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevû parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevû parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képrõl, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).
+
 
+
Íme egy példa a saját mappánkban lévõ, 300x150 képpontú kutya.jpg nevû fájl beillesztésére:
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
<img src="kutya.jpg" width="300" height="150" alt="Ez egy kutya"/>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
(Megjegyzés: a parancs végén lévõ /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérõen - nincs lezáró tagja.)
+
 
+
===Hivatkozások===
+
 
+
A honlapunkon alapvetõen kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:
+
 
+
#külsõ webhelyre
+
#weblap közepére
+
 
+
====Hivatkozás külsõ webhelyre====
+
 
+
Ezt a <a> kezdetû paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévõ weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következõképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
Ez egy link <a href="teszt.html>egy belsõ honlapra</a> mutat.
+
Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>.
+
Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
 
+
 
+
===Elõformázott szöveg===
+
 
+
Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <nowiki><pre>...</pre></nowiki> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
HAT := proc(x)
+
  if type(x, numeric) then
+
      if x<=0 then 0;
+
      elif x<=1 then x;
+
      elif x<=2 then 2-x;
+
      else 0;
+
      fi;
+
    else
+
      'HAT'(x);
+
    fi;
+
end:
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Táblázat készítése===
+
 
+
Táblázatot a <table>...</table> parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerû példa:
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
<table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10" width="80%">
+
<tr><th>Év</th><th>Eladások</th></tr>
+
<tr><td>2000</td><td>18M Ft</td></tr>
+
<tr><td>2001</td><td>25M Ft</td></tr>
+
<tr><td>2002</td><td>36M Ft</td></tr>
+
</table>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
A "border" attribútum a keretszélességet adja meg pixelben. A "tr" elemmel a táblázat sorait különíthetjük el egymástól, a "th" a címsorok, a "td" az adatcellákat különbözteti meg. A "cellpadding" attribútummal a cella tartalma és a cellák széle közti, míg a "cellspacing"-gel az egyes cellák közti távolságot adhatjuk meg. A "width" paranccsal a cellák méreteit arányosan tudjuk változtatni.
+
 
+
<h1>Ez egy fontos címsor</h1>
+
<h2>Ez már nem annyira</h2>
+
<h6>Ez pedig a legkevésbé fontos</h6>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
 
+
Minden bekezdést a <nowiki><p> paranccsal kezdünk, és a </p></nowiki> paranccsal zárunk le.
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
<p>Ez egy bekezdés.</p>
+
<p>Ez itt egy másik.</p>
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Sortörés===
+
 
+
Ha szövegünkben sortörést szeretnénk kikényszeríteni, használhatjuk a <nowiki><br/></nowiki> parancsot. (Ügyeljünk arra, hogy - mivel ennek a parancsnak sincs lezáró tagja, ne felejtsük el a "/"-jelet!)
+
 
+
<blockquote>
+
<pre>
+
Ebben a sorban itt<br/> egy sortörés lesz.
+
</pre>
+
</blockquote>
+
 
+
===Kiemelés===
+
 
+
A HTML-ben egyszerûen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <nowiki><em> és </em></nowiki> parancsok közé írjuk.
+
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
306. sor: 94. sor:
 
===Képek beillesztése===
 
===Képek beillesztése===
  
Képeket az <nowiki><img></nowiki> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevû parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevû parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képrõl, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).
+
Képeket az <nowiki><img></nowiki> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevű parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevű parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képről, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).
  
Íme egy példa a saját mappánkban lévõ, 300x150 képpontú kutya.jpg nevû fájl beillesztésére:
+
Íme egy példa a saját mappánkban lévő, 300x150 képpontú kutya.jpg nevű fájl beillesztésére:
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
316. sor: 104. sor:
 
</blockquote>
 
</blockquote>
  
(Megjegyzés: a parancs végén lévõ /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérõen - nincs lezáró tagja.)
+
(Megjegyzés: a parancs végén lévő /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérően - nincs lezáró tagja.)
  
 
===Hivatkozások===
 
===Hivatkozások===
  
A honlapunkon alapvetõen kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:
+
A honlapunkon alapvetően kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:
  
#külsõ webhelyre
+
#külső webhelyre
 
#weblap közepére
 
#weblap közepére
  
====Hivatkozás külsõ webhelyre====
+
====Hivatkozás külső webhelyre====
  
Ezt a <a> kezdetû paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévõ weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következõképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):
+
Ezt a <a> kezdetű paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévő weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következőképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
 
<pre>
 
<pre>
Ez egy link <a href="teszt.html>egy belsõ honlapra</a> mutat.
+
Ez egy link <a href="teszt.html>egy belső honlapra</a> mutat.
 
Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>.
 
Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>.
 
Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.
 
Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.
339. sor: 127. sor:
 
====Hivatkozás weblap közepére====
 
====Hivatkozás weblap közepére====
  
Ahhoz, hogy a saját weblapunkon belüli hivatkozást létrehozzunk, elõbb meg kell jelölnünk a szövegben egy helyet, ahova szeretnénk, hogy a link mutasson. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott részt a <a name="azonosító">...</a> parancs közé zárjuk. Pl.:
+
Ahhoz, hogy a saját weblapunkon belüli hivatkozást létrehozzunk, előbb meg kell jelölnünk a szövegben egy helyet, ahova szeretnénk, hogy a link mutasson. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott részt a <a name="azonosító">...</a> parancs közé zárjuk. Pl.:
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
347. sor: 135. sor:
 
</blockquote>
 
</blockquote>
  
Késõbb, a weblap tetszõleges részén elhelyezhetünk egy linket a "href" paranccsal, ami az azonosítóval ellátott szövegrészre mutat:
+
Később, a weblap tetszőleges részén elhelyezhetünk egy linket a "href" paranccsal, ami az azonosítóval ellátott szövegrészre mutat:
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
365. sor: 153. sor:
 
===Felsorolás-típusok===
 
===Felsorolás-típusok===
  
Alapvetõen háromféle típust különböztethetünk meg:
+
Alapvetően háromféle típust különböztethetünk meg:
  
 
#rendezett (ordered),
 
#rendezett (ordered),
377. sor: 165. sor:
 
Ez egy rendezett lista:
 
Ez egy rendezett lista:
 
<ol>
 
<ol>
   <li>az elsõ listaelem</li>
+
   <li>az első listaelem</li>
 
   <li>a második listaelem</li>
 
   <li>a második listaelem</li>
 
   <li>a harmadik listaelem</li>
 
   <li>a harmadik listaelem</li>
388. sor: 176. sor:
 
Ez egy rendezetlen lista:
 
Ez egy rendezetlen lista:
 
<<ul>
 
<<ul>
   <li>az elsõ listaelem</li>
+
   <li>az első listaelem</li>
 
   <li>a második listaelem</li>
 
   <li>a második listaelem</li>
 
   <li>a harmadik listaelem</li>
 
   <li>a harmadik listaelem</li>
399. sor: 187. sor:
 
Ez pedig egy definíciós lista:
 
Ez pedig egy definíciós lista:
 
<dl>
 
<dl>
   <dt>az elsõ kifejezés</dt>
+
   <dt>az első kifejezés</dt>
 
   <dd>ennek definíciója</dd>
 
   <dd>ennek definíciója</dd>
  
411. sor: 199. sor:
 
</blockquote>
 
</blockquote>
  
Persze a különbözõ listatípusokat kedvünk szerint egymásba is ágyazhatjuk. Például:
+
Persze a különböző listatípusokat kedvünk szerint egymásba is ágyazhatjuk. Például:
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
 
<pre>
 
<pre>
 
<ol>
 
<ol>
   <li>az elsõ listaelem</li>
+
   <li>az első listaelem</li>
 
   <li>
 
   <li>
 
     a második listaelem
 
     a második listaelem
 
     <ul>
 
     <ul>
       <li>az elsõ beágyazott elem</li>
+
       <li>az első beágyazott elem</li>
 
       <li>a második beágyazott elem</li>
 
       <li>a második beágyazott elem</li>
 
     </ul>
 
     </ul>
429. sor: 217. sor:
 
</blockquote>
 
</blockquote>
  
===Elõformázott szöveg===
+
===Előformázott szöveg===
  
 
Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <nowiki><pre>...</pre></nowiki> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:
 
Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <nowiki><pre>...</pre></nowiki> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:
451. sor: 239. sor:
 
===Táblázat készítése===
 
===Táblázat készítése===
  
Táblázatot a <table>...</table> parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerû példa:
+
Táblázatot a <table>...</table> parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerű példa:
  
 
<blockquote>
 
<blockquote>
468. sor: 256. sor:
 
==Érvényesítés==
 
==Érvényesítés==
  
Fontos, hogy miután elkészítettük honlapunkat, ellenõriztessük a [http://validator.w3.org W3C] hivatalos oldalán tehetjük meg úgy, hogy megadjuk a weblapunk hivatalos elérési útját. Az esetleges hibák kijavítása után büszkén kitehetjük a cég logóját a honlapunkra (a validátor segít ebben).
+
Fontos, hogy miután elkészítettük honlapunkat, ellenőriztessük a [http://validator.w3.org W3C] hivatalos oldalán tehetjük meg úgy, hogy megadjuk a weblapunk hivatalos elérési útját. Az esetleges hibák kijavítása után büszkén kitehetjük a cég logóját a honlapunkra (a validátor segít ebben).
  
 
==Egyéb weboldalak==
 
==Egyéb weboldalak==
  
Ha felkeltette az érdeklõdésed a honlapszerkesztés, látogass el a következõ honlapokra:
+
Ha felkeltette az érdeklődésed a honlapszerkesztés, látogass el a következő honlapokra:
  
 
*[http://www.w3schools.com/ http://www.w3schools.com] (angol)
 
*[http://www.w3schools.com/ http://www.w3schools.com] (angol)
479. sor: 267. sor:
 
*[http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/style.htm http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/style.htm] (a stílusok használatáról)
 
*[http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/style.htm http://www.w3c.hu/forditasok/sikos/bevezet/style.htm] (a stílusok használatáról)
  
--[[User:Szabov|Szabov]] 2006. december 10., 17:12 (CET)
+
--[[User:Szabov|Szabov]] 2006. december 13., 09:40 (CET)

A lap jelenlegi, 2007. február 6., 01:05-kori változata

Tartalomjegyzék

Honlapszerkesztés

Bevezetés

Ha az egyetem Matematika Intézetétől kaptál egy felhasználói nevet és jelszót, azzal együtt honlap is jár. Például, ha a felhasználói neved "epszilon", akkor a http://www.math.bme.hu/~epszilon lesz a webcímed.

Az első lépés

Mielőtt honlapot kezdenénk szerkeszteni, először hozzunk létre a saját mappánkban egy public_html nevű almappát, és azon belül egy index.html nevű fájlt (ha még nincsen). Sok szövegszerkesztőt használhatunk a honlapunk elkészítéséhez. (Én az Emacs nevűt ajánlom). Például a honlapunk kinézhet valahogy így is:

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//HU">
<html>
<head>
   <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">
<title>Ez XY honlapja, ez kerül a böngésző címsorába</title>
</head>
Ide írhatsz néhány sort magadról.<br>
Ide beilleszthetsz egy képet, például <img src="kep.jpeg"><br>
Ide jöhet egy hivatkozás, például egy másik oldalra: <a href="http://www.google.com">A legismerebb kereső</a><br>
</html>

Az alábbiakban arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk mindezt véghezvinni. Előtte azonban fontos szót ejtenünk egy fontos dologról.

Olvasási jog megadása

Előfordulhat, hogy hiába készítettük el a honlapunkat, de nem lesz látható a világhálón, mert nem adtunk rá olvasási jogot. Ezt a problémát a következőképp orvosolhatjuk: Lépjünk be a terminálablakba, és gépeljük be az alábbi három parancssort:

chmod "a+x" ~ 
chmod "a+x" ~/public_html 
chmod "a+r" ~/public_html/index.html
chmod "a+r" ~/public_html/kep.jpeg

Megjegyzés: minden fájl, kép, ill. másik honlap olvasási jogának megadásához az "a+r" parancsot használjuk.

Cím, címsorok, bekezdések

A címet a <title> és a </title> parancs közé írva adhatjuk meg a következőképpen (egyébként a legtöbb utasítást a <parancs> és </parancs> közé kell írni):

<title>Ide jön a cím</title>

A HTML-ben összesen 6 különböző szintű címsort írhatunk, kezdve a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig. Mindezt a <h1>, <h2>,...<h6> parancsokkal érhetjük el (persze itt se feledkezzünk el a parancsot lezáró </h1> stb. </h6>-ról! Példa:

<h1>Ez egy fontos címsor</h1>
<h2>Ez már nem annyira</h2>
<h6>Ez pedig a legkevésbé fontos</h6>


Minden bekezdést a <p> paranccsal kezdünk, és a </p> paranccsal zárunk le.

<p>Ez egy bekezdés.</p>
<p>Ez itt egy másik.</p>

Sortörés

Ha szövegünkben sortörést szeretnénk kikényszeríteni, használhatjuk a <br/> parancsot. (Ügyeljünk arra, hogy - mivel ennek a parancsnak sincs lezáró tagja, ne felejtsük el a "/"-jelet!)

Ebben a sorban itt<br/> egy sortörés lesz.

Kiemelés

A HTML-ben egyszerűen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <em> és </em> parancsok közé írjuk.

Ebben a szövegben <em>ez a néhány szó</em> ki lesz emelve.

Képek beillesztése

Képeket az <img> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevű parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevű parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képről, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).

Íme egy példa a saját mappánkban lévő, 300x150 képpontú kutya.jpg nevű fájl beillesztésére:

<img src="kutya.jpg" width="300" height="150" alt="Ez egy kutya"/>

(Megjegyzés: a parancs végén lévő /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérően - nincs lezáró tagja.)

Hivatkozások

A honlapunkon alapvetően kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:

  1. külső webhelyre
  2. weblap közepére

Hivatkozás külső webhelyre

Ezt a <a> kezdetű paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévő weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következőképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):

Ez egy link <a href="teszt.html>egy belső honlapra</a> mutat.
Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>.
Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.

Hivatkozás weblap közepére

Ahhoz, hogy a saját weblapunkon belüli hivatkozást létrehozzunk, előbb meg kell jelölnünk a szövegben egy helyet, ahova szeretnénk, hogy a link mutasson. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott részt a <a name="azonosító">...</a> parancs közé zárjuk. Pl.:

Ebben a szövegben a <a name="tartalom">tartalom</a> szót jelöltük meg.

Később, a weblap tetszőleges részén elhelyezhetünk egy linket a "href" paranccsal, ami az azonosítóval ellátott szövegrészre mutat:

Ha kíváncsi vagy a tartalomjegyzékre, kattints <a href="#tartalom">ide</a>!

Ha ez a célszövegrész nem ugyanazon a weblapon van, akkor a parancsot ki kell egészíteni az azonosító elérési útjával:

Ha <a href="http://www.valaki.hu/#tartalom">ide</a> kattintasz, megtekitheted egy honlap tartalmát. 

Felsorolás-típusok

Alapvetően háromféle típust különböztethetünk meg:

  1. rendezett (ordered),
  2. rendezetlen (unordered) és
  3. definíciós lista (definition list).

A rendezetlen listát <ol>...</ol>, a rendezetlent <ul>...</ul>, továbbá egy adott lista elemeit a <li>...</li> parancsok közé zárjuk. A definíciós listát <dl>-lel kezdjük, </dl>-lel zárjuk le, és a kifejezéseket <dt>...</dt>, a definíciókat <dd>...<dd> környezetbe foglaljuk:

Ez egy rendezett lista:
<ol>
  <li>az első listaelem</li>
  <li>a második listaelem</li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ol>
Ez egy rendezetlen lista:
<<ul>
  <li>az első listaelem</li>
  <li>a második listaelem</li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ul>
Ez pedig egy definíciós lista:
<dl>
  <dt>az első kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>

  <dt>a második kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>

  <dt>a harmadik kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>
</dl>

Persze a különböző listatípusokat kedvünk szerint egymásba is ágyazhatjuk. Például:

<ol>
  <li>az első listaelem</li>
  <li>
    a második listaelem
    <ul>
      <li>az első beágyazott elem</li>
      <li>a második beágyazott elem</li>
    </ul>
  </li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ol>

Előformázott szöveg

Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <pre>...</pre> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:

HAT := proc(x)
   if type(x, numeric) then
      if x<=0 then 0;
      elif x<=1 then x;
      elif x<=2 then 2-x;
      else 0;
      fi;
    else
       'HAT'(x);
    fi;
end:

Táblázat készítése

Táblázatot a ...
parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerű példa:
<table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10" width="80%">
<tr><th>Év</th><th>Eladások</th></tr>
<tr><td>2000</td><td>18M Ft</td></tr>
<tr><td>2001</td><td>25M Ft</td></tr>
<tr><td>2002</td><td>36M Ft</td></tr>
</table>

A "border" attribútum a keretszélességet adja meg pixelben. A "tr" elemmel a táblázat sorait különíthetjük el egymástól, a "th" a címsorok, a "td" az adatcellákat különbözteti meg. A "cellpadding" attribútummal a cella tartalma és a cellák széle közti, míg a "cellspacing"-gel az egyes cellák közti távolságot adhatjuk meg. A "width" paranccsal a cellák méreteit arányosan tudjuk változtatni.

Érvényesítés

Fontos, hogy miután elkészítettük honlapunkat, ellenőriztessük a W3C hivatalos oldalán tehetjük meg úgy, hogy megadjuk a weblapunk hivatalos elérési útját. Az esetleges hibák kijavítása után büszkén kitehetjük a cég logóját a honlapunkra (a validátor segít ebben).

Egyéb weboldalak

Ha felkeltette az érdeklődésed a honlapszerkesztés, látogass el a következő honlapokra:

--Szabov 2006. december 13., 09:40 (CET)

Személyes eszközök