Honlapszerkesztés

A MathWikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szabov (vitalap | szerkesztései) 2006. december 10., 17:12-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék


Honlapszerkesztés

Bevezetés

Ha az egyetem Matematika Intézetétől kaptál egy jelszót, azzal együtt honlap is jár. Például, ha a jelszavad "epszilon", akkor a http://www.math.bme.hu/~epszilon lesz a webcímed.

Az elsõ lépés

Mielõtt honlapot kezdenénk szerkeszteni, elõször hozzunk létre a saját mappánkban egy public_html nevû almappát, és azon belül egy index.html nevû fájlt (ha még nincsen). Sok szövegszerkesztõt használhatunk a honlapunk elkészítéséhez. (Én az Emacs nevût ajánlom). Például a honlapunk kinézhet valahogy így is:

<html>
Ide írhatsz néhány sort magadról.
Ide beilleszthetsz egy képet.
Ide jöhet egy hivatkozás.
</html>

Az alábbiakban arról lesz szó, hogy hogyan tudjuk mindezt véghezvinni. Előtte azonban fontos szót ejtenünk egy fontos dologról.

Olvasási jog megadása

Előfordulhat, hogy hiába készítettük el a honlapunkat, de nem lesz látható a világhálón, mert nem adtunk rá olvasási jogot. Ezt a problémát a következőképp orvosolhatjuk: Lépjünk be a terminálablakba, és gépeljük be az alábbi három parancssort:

chmod "a+x"  ~ 
chmod "a+x" ~/public_html 
chmod "a+r" ~/public_html/index.html

Megjegyzés: minden fájl, kép, ill. másik honlap olvasási jogának megadásához az "a+r" parancsot használjuk.

Cím, címsorok, bekezdések

A címet a <title> és a </title> parancs közé írva adhatjuk meg a következõképpen (egyébként a legtöbb utasítást a <parancs> és </parancs> közé kell írni):

<title>Ide jön a cím</title>

A HTML-ben összesen 6 különbözõ szintû címsort írhatunk, kezdve a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig. Mindezt a <h1>, <h2>,...<h6> parancsokkal érhetjük el (persze itt se feledkezzünk el a parancsot lezáró </h1> stb. </h6>-ról! Példa:

<h1>Ez egy fontos címsor</h1>
<h2>Ez már nem annyira</h2>
<h6>Ez pedig a legkevésbé fontos</h6>


Minden bekezdést a <p> paranccsal kezdünk, és a </p> paranccsal zárunk le.

<p>Ez egy bekezdés.</p>
<p>Ez itt egy másik.</p>

Sortörés

Ha szövegünkben sortörést szeretnénk kikényszeríteni, használhatjuk a <br/> parancsot. (Ügyeljünk arra, hogy - mivel ennek a parancsnak sincs lezáró tagja, ne felejtsük el a "/"-jelet!)

Ebben a sorban itt<br/> egy sortörés lesz.

Kiemelés

A HTML-ben egyszerûen úgy végezhetjük el a kiemelést, ha a hangsúlyozni kívánt szövegrészt a <em> és </em> parancsok közé írjuk.

Ebben a szövegben <em>ez a néhány szó</em> ki lesz emelve.

Képek beillesztése

Képeket az <img> paranccsal illeszthetünk be. Az "src" nevû parancs után írjuk a kép pontos nevét (ha nem a saját public_html mappánkban van, akkor az elérési utat is), a kép szélességét, magasságát (képpontokban mérve), és egy "alt" nevû parancs után adjunk egy rövid címet a képünknek. Ez utóbbi azért fontos, mert így azok is kapnak információt a képrõl, akik nem látják (mert pl. mobilon böngésznek).

Íme egy példa a saját mappánkban lévõ, 300x150 képpontú kutya.jpg nevû fájl beillesztésére:

<img src="kutya.jpg" width="300" height="150" alt="Ez egy kutya"/>

(Megjegyzés: a parancs végén lévõ /-jel azért szükséges, mert az "img" parancsnak - a szokásostól eltérõen - nincs lezáró tagja.)

Hivatkozások

A honlapunkon alapvetõen kétféle hivatkozástípust különböztetünk meg. Hivatkozhatunk:

  1. külsõ webhelyre
  2. weblap közepére

Hivatkozás külsõ webhelyre

Ezt a <a> kezdetû paranccsal végezhetjük el. Ha egy, a saját mappánkban lévõ weblapra hivatkozunk, elég a fájl nevét feltüntetnünk, de ha egy másik weblapra, meg kell adnunk a teljes webcímet. A <a>, </a> parancsok közé pedig a hivatkozás feliratát írjuk a következõképpen (ez, mint látni fogjuk, nem csak szöveg, hanem kép is lehet):

Ez egy link <a href="teszt.html>egy belsõ honlapra</a> mutat.
Ez pedig egy <a href="http://www.kulso.hu>másik weblapra</a>.
Erre a képre kattintva <a href="http://www.bme.hu><img src="bme.gif" alt="bme"></a> a BME honlapjára jutsz.

Hivatkozás weblap közepére

Ahhoz, hogy a saját weblapunkon belüli hivatkozást létrehozzunk, elõbb meg kell jelölnünk a szövegben egy helyet, ahova szeretnénk, hogy a link mutasson. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az adott részt a <a name="azonosító">...</a> parancs közé zárjuk. Pl.:

Ebben a szövegben a <a name="tartalom">tartalom</a> szót jelöltük meg.

Késõbb, a weblap tetszõleges részén elhelyezhetünk egy linket a "href" paranccsal, ami az azonosítóval ellátott szövegrészre mutat:

Ha kíváncsi vagy a tartalomjegyzékre, kattints <a href="#tartalom">ide</a>!

Ha ez a célszövegrész nem ugyanazon a weblapon van, akkor a parancsot ki kell egészíteni az azonosító elérési útjával:

Ha <a href="http://www.valaki.hu/#tartalom">ide</a> kattintasz, megtekitheted egy honlap tartalmát. 

Felsorolás-típusok

Alapvetõen háromféle típust különböztethetünk meg:

  1. rendezett (ordered),
  2. rendezetlen (unordered) és
  3. definíciós lista (definition list).

A rendezetlen listát <ol>...</ol>, a rendezetlent <ul>...</ul>, továbbá egy adott lista elemeit a <li>...</li> parancsok közé zárjuk. A definíciós listát <dl>-lel kezdjük, </dl>-lel zárjuk le, és a kifejezéseket <dt>...</dt>, a definíciókat <dd>...<dd> környezetbe foglaljuk:

Ez egy rendezett lista:
<ol>
  <li>az elsõ listaelem</li>
  <li>a második listaelem</li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ol>
Ez egy rendezetlen lista:
<<ul>
  <li>az elsõ listaelem</li>
  <li>a második listaelem</li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ul>
Ez pedig egy definíciós lista:
<dl>
  <dt>az elsõ kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>

  <dt>a második kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>

  <dt>a harmadik kifejezés</dt>
  <dd>ennek definíciója</dd>
</dl>

Persze a különbözõ listatípusokat kedvünk szerint egymásba is ágyazhatjuk. Például:

<ol>
  <li>az elsõ listaelem</li>
  <li>
    a második listaelem
    <ul>
      <li>az elsõ beágyazott elem</li>
      <li>a második beágyazott elem</li>
    </ul>
  </li>
  <li>a harmadik listaelem</li>
</ol>

Elõformázott szöveg

Ha azt szeretnék, hogy pontosan úgy jelenjen meg a szöveg, ahogy azt mi beírtuk, érdemes a <pre>...</pre> parancsok közé írnunk. Például akkor, ha egy ehhez hasonló programkód-mintát szeretnénk megjeleníteni:

HAT := proc(x)
   if type(x, numeric) then
      if x<=0 then 0;
      elif x<=1 then x;
      elif x<=2 then 2-x;
      else 0;
      fi;
    else
       'HAT'(x);
    fi;
end:

Táblázat készítése

Táblázatot a ...
parancs segítségével készíthetünk. Egy egyszerû példa:
<table border="1" cellpadding="10" cellspacing="10" width="80%">
<tr><th>Év</th><th>Eladások</th></tr>
<tr><td>2000</td><td>18M Ft</td></tr>
<tr><td>2001</td><td>25M Ft</td></tr>
<tr><td>2002</td><td>36M Ft</td></tr>
</table>

A "border" attribútum a keretszélességet adja meg pixelben. A "tr" elemmel a táblázat sorait különíthetjük el egymástól, a "th" a címsorok, a "td" az adatcellákat különbözteti meg. A "cellpadding" attribútummal a cella tartalma és a cellák széle közti, míg a "cellspacing"-gel az egyes cellák közti távolságot adhatjuk meg. A "width" paranccsal a cellák méreteit arányosan tudjuk változtatni.

Érvényesítés

Fontos, hogy miután elkészítettük honlapunkat, ellenõriztessük a W3C hivatalos oldalán tehetjük meg úgy, hogy megadjuk a weblapunk hivatalos elérési útját. Az esetleges hibák kijavítása után büszkén kitehetjük a cég logóját a honlapunkra (a validátor segít ebben).

Egyéb weboldalak

Ha felkeltette az érdeklõdésed a honlapszerkesztés, látogass el a következõ honlapokra:

--Szabov 2006. december 10., 17:12 (CET)

Személyes eszközök