Informatika2-2013/Eloadas Python

A MathWikiből
(Változatok közti eltérés)
 
(2 szerkesztő 27 közbeeső változata nincs mutatva)
73. sor: 73. sor:
  
  
= A Python eljárásközpontú (procedurális) programozásának elemei =
+
= A Python eljárásközpontú (procedurális) programozása =
  
 
== Adattípusok ==
 
== Adattípusok ==
87. sor: 87. sor:
 
* nagybetü kisbetü érzékeny, tehát a val1 név nem azonos a Val1 névvel
 
* nagybetü kisbetü érzékeny, tehát a val1 név nem azonos a Val1 névvel
  
Másképp, a Backus–Naur formában leírva:
+
Másképp, Backus–Naur formában leírva:
 
<bnf>
 
<bnf>
 
identifier ::=  (letter|"_") (letter | digit | "_")*
 
identifier ::=  (letter|"_") (letter | digit | "_")*
160. sor: 160. sor:
 
=== Beépített lebegőpontos típusok (float, complex) ===
 
=== Beépített lebegőpontos típusok (float, complex) ===
  
Műveletek eredmény NaN és infinity is lehet!
+
A műveletek eredménye NaN (not a number) és infinity is lehet!
  
 
'''Lebegőpontos''' szám megadása:  
 
'''Lebegőpontos''' szám megadása:  
219. sor: 219. sor:
  
 
'''Műveletek''' karakterláncokkal:  
 
'''Műveletek''' karakterláncokkal:  
Szeletelés:
+
indexelés és szeletelés:
 
<python>
 
<python>
 
lánc[sorszám]
 
lánc[sorszám]
225. sor: 225. sor:
 
lánc[kezdet:vég:lépés]
 
lánc[kezdet:vég:lépés]
 
</python>
 
</python>
továbbá '''+''' (összefűzés) és '''*''' (többszörözés) műveletek:
+
továbbá az '''+''' (összefűzés) és a '''*''' (többszörözés) műveletek:
 
<python>
 
<python>
 
>>> a = "ho"
 
>>> a = "ho"
259. sor: 259. sor:
 
</python>
 
</python>
  
'''A karakterláncok nem változtatható (immutable) objektumok''', vagyis a műveletek, tagfüggvényak alkalmazása után új karakterlánc keletkezik:
+
'''A karakterláncok nem változtatható (immutable) objektumok''', vagyis a műveletek, tagfüggvények alkalmazása után új karakterlánc keletkezik:
 
<python>
 
<python>
 
>>> a = "aaaa"
 
>>> a = "aaaa"
512. sor: 512. sor:
 
</python>
 
</python>
  
== Műveletek ==
+
== Műveletek, operátorok ==
  
== Operátorok precedenciája ==
+
=== Logikai értéket visszaadó műveletek ===
  
Az operátorok között, mint a matematikában itt is, van precedenciai sorrend:
+
==== Azonossági művelet ====
 +
 
 +
Az alábbi példában a és b még azonos, mert ugyanarra az objektumra hivatkoznak, de a c és d már '''nem azonosak''', bár egyenlők:
 +
<python>
 +
>>> a = 2
 +
>>> b = 2
 +
>>> a is b
 +
True
 +
>>> c = [1, 2, 3]
 +
>>> d = [1, 2, 3]
 +
>>> c is d
 +
False
 +
>>> c == d
 +
True
 +
</python>
 +
 
 +
==== Összehasonlító műveletek ====
 +
 
 +
Nem csak a számok, de karakterláncok, sorozatok, listák... is összehasonlíthatók (==, !=, <, >, <=, >=):
 +
<python>
 +
>>> a = 23
 +
>>> b = 56
 +
>>> a == b
 +
False
 +
>>> a != b
 +
True
 +
>>> a <= b
 +
True
 +
>>> c = "abc"
 +
>>> d = "abcd"
 +
>>> c == d[:3]
 +
True
 +
>>> c < d
 +
True
 +
>>> (2, 1, 3) <= (2, 1, 4)
 +
True
 +
</python>
 +
 
 +
==== Tagsági műveletek ====
 +
 
 +
in, not in:
 +
<python>
 +
>>> l = [1, 2, "cica"]
 +
>>> 2 in l
 +
True
 +
>>> "macska" not in l
 +
True
 +
>>> "c" in l[2]
 +
True
 +
>>> "ci" in l[2]
 +
True
 +
>>> "ci" in l
 +
False
 +
</python>
 +
 
 +
 
 +
==== Logikai műveletek ====
 +
 
 +
and, or, not (ld. fönt)
 +
 
 +
=== Operátorok precedenciája ===
 +
 
 +
Az operátorok között, mint a matematikában itt is, van precedencia sorrend:
  
 
{| class="wikitable" style="text-align: center; color: green;"
 
{| class="wikitable" style="text-align: center; color: green;"
540. sor: 602. sor:
 
| Comparisons, identity test, including membership test
 
| Comparisons, identity test, including membership test
 
|-
 
|-
| <pre>|</pre>
+
| &#124;
 
| Bitwise OR
 
| Bitwise OR
 
|-
 
|-
552. sor: 614. sor:
 
| Shifts
 
| Shifts
 
|-
 
|-
|<pre>+, -</pre>
+
|<code>+, -</code>
 
|Addition and subtraction
 
|Addition and subtraction
 
|-
 
|-
558. sor: 620. sor:
 
|Multiplication, division, remainder
 
|Multiplication, division, remainder
 
|-
 
|-
|<pre>+x, -x, ~x</pre>
+
|<code>+x, -x, ~x</code>
 
|Positive, negative, bitwise not
 
|Positive, negative, bitwise not
 
|-
 
|-
571. sor: 633. sor:
 
|}
 
|}
  
A sage, python a kifejezéseket balról jobbra értékeli ki, kivéve az értékadásnál, amikor előbb a jobb oldalt értékeli ki, majd a ball oldalt.
+
A sage, python a kifejezéseket balról jobbra értékeli ki, kivéve az értékadásnál, amikor előbb a jobb oldalt értékeli ki, majd a bal oldalt.
 +
Pl. a logikai kifejezés elemeit ha mar felesleges nem értékeli ki.
  
pl.:
+
== Vezérlési szerkezetek ==
 +
*Elágazás
 +
**if (elif, else)
 +
*Ciklusok
 +
**while (else)
 +
**for (else)
 +
**break, continue
  
logikai kifejezés elemeit ha mar felesleges nem értékeli ki
+
* Lényeges, hogy a while és for ciklusokhoz itt hozzárendelhető else ág. Ezek használatát mutatja be az alábbi két példa:
 +
<python>
 +
while condition:
 +
    handle_true()
 +
else:
 +
    # condition is false now, handle and go on with the rest of the program
 +
    handle_false()
 +
</python>
  
== Vezérlési elemek ==
+
<python>
A vezérlési elemeket az előző félévben a SAGE-el kapcsolatban már átnéztük, ezeket kell tudni.
+
for value in values:
[http://math.bme.hu/~ador/info1-2011/info1_ea2.pdf Info1 kapcsolódó diái]
+
    if value == 5:
 +
        print "Found it!"
 +
        break
 +
else:
 +
    print "Nowhere to be found. :-("
 +
</python>
  
=== Összefoglalva: ===
 
==== Elágazás ====
 
* '''if''' (elif, else)
 
==== Ciklusok ====
 
* '''while''' (else)
 
* '''for''' (else)
 
* '''break''', '''continue'''
 
  
=== Hasznos segítőeszközök ===
+
== Függvények ==
Ciklusok során a következő nyelvi elemeket találhatjuk hasznosnak:
+
 
* <python>range(x,z,y), xrange(x,y,z)</python> - ezekkel számlistákat tudunk előállítani. első paraméter a mettől, a második a meddig és a harmadik a lépésköz. Csak a meddig paraméter a kötelező, a kezdet alapból 0 és a lépésköz pedig 1. Nagy listák esetén az xrange optimálisabb kódot eredményez
+
* Python ban is van lehetőség függvények definiálására és hívására.
* <python> enumerate(x) </python> - ennek segítségével az elemekkel megkapjuk a listában betöltött helyüket is
+
* Függvényeknek itt is lehetnek paraméterei
 +
* Ha rögzítjük a paraméterszámot, akkor ennek megfelelően kell hívnunk a függvényt.
 +
* Lehetséges előre beállított paraméterekkel való hívás is. Ebben az esetben, az egyértelműség miatt a definiáláskor hátul adunk meg minen előre is definiált paramétert.
 +
* Példa
 
<python>
 
<python>
>>> for i,v in enumerate(l):
+
def a_d_test(fv, vert = 1):
...   print 'index:',i,'and value:',v
+
   return fv * vert
...
+
index: 0 and value: 2.5
+
a_d_test(5,2)
index: 1 and value: ['k']
+
10
index: 2 and value: p
+
a_d_test(5)
index: 3 and value: 1
+
5
 
</python>
 
</python>
* <python>d.iteritems()</python> - segítségével a szótár egy elemének kulcsával és értékével tér vissza
+
* Pararméterek nevének különákülön való megadásával is átadhatjuk azok értékeit híváskor.
 +
<python>
 +
a_d_test(vert=2, fv=2)
 +
</python>
 +
* Speciálisan megadhatunk tetszőleges paraméterszámú függvényeket.  
 +
<python>
 +
def as_many(*args):
 +
  for i in args:
 +
    print i,
 +
 +
as_many('trali', 'fari')
 +
trali fari
 +
</python>
 +
 
 +
== Láthatóságról ==
 +
* A kód itt is blokkokba rendeződik és egy változó befelé látszik, kifelé nem.
 +
* A belső deklaráció "leárnyékol".
 +
* Ez a küd tehát hibás, mert a b=a utasítás blokkján belül az a=6 utasítással létrehozzuk az a lokális változót. Emiatt leárnyékoljuk a külső a változót, és a b=a utasításnál így hibát kapunk.
 
<python>
 
<python>
>>> for k, v in d2.iteritems():
+
a=7
...   print 'key:',k,'and value:',v
+
def sz3():
 +
   b=a
 +
  a=6
 +
  return b
 +
 +
Traceback (click to the left of this block for traceback)
 
...
 
...
key: ln and value: Pala
+
UnboundLocalError: local variable 'a' referenced before assignment
key: 2 and value: 8
+
key: fn and value: Marci
+
 
</python>
 
</python>
* <python>zip(list, ...)</python> - segítségével a paraméterként kapott sorozatok elemeit csoportosítja elhelyezkedésük szerint.
+
 
 +
== Kivételkezelés ==
 +
* Lehetőségünk van kivételek, hibák kezelésére.
 +
* '''try''' és '''except''' blokkok használatával kezelhetjük a hibát adható részeit a kódnak.
 +
* '''A try blokkon belül megpróbáljuk végrehajtani az ott felsorolt utasításokat.'''
 +
* '''Ha ez nem sikerül, akkor a felmerülő hibát az except blokkal "kapjuk el".'''
 +
* Példa, alább magyarázattal:
 
<python>
 
<python>
>>> import copy
+
while True:
>>> l2 = copy(l)
+
...    try:
>>> l2 = copy.copy(l)
+
...        x = int(raw_input("Please enter a number: "))
>>> l2
+
...         break
[2.5, ['k'], 'p', 1]
+
...    except ValueError:
>>> l
+
...        print "Oops!  That was no valid number.  Try again..."
[2.5, ['k'], 'p', 1]
+
>>> l2[1] = 0
+
>>> l
+
[2.5, ['k'], 'p', 1]
+
>>> l2
+
[2.5, 0, 'p', 1]
+
>>> zip(l, l2)
+
[(2.5, 2.5), (['k'], 0), ('p', 'p'), (1, 1)]
+
 
</python>
 
</python>
* <python>reversed(list)</python> - segítségével a paraméterként kapott felsorolás elemeit megfordító objektummá alakítja
+
* A while True egy végtelen ciklus, mellyel break utasítással léphetünk ki. A break utasítás csak akkor fut le, ha előtte a felhasználótól hibátlanul bekértünk egy számot. Ha ez nem sikerült, akkor a try blokkból kilépünk a break utasíts előtt és ugrunk az except részre. Mivel mindez egy végtelen while ciklusban van, ezért ezt addig filytatjuk, amíg helyes bemenetet nem kapunk.
 +
* '''Tehát megpróbáljuk végrehajtani a try blokkon belüli utasításokat, de amint hibát észlelünk, kilépünk a try blokkból.'''
 +
* A hibát az except blokkal kezeljük.
 +
* Az except után megadhatjuk a hiba típusát, így a különböző hibákat különbözőféleképp kezelhetjük:
 
<python>
 
<python>
>>> l
+
try:
[8, 7, 6, 5]
+
  z = x/y
>>> reversed(l)
+
except ZeroDivisionError, e:
<listreverseiterator object at 0xb722628c>
+
  z = e # representation: "<exceptions.ZeroDivisionError instance at 0x817426c>"
>>> l
+
print z
[8, 7, 6, 5]
+
 
</python>
 
</python>
* <python>sorted(sorozat)</python> - segítségével a paraméterként kapott felsorolás elemeit rendezett listában visszaadja
+
== Bemenet, kimenet ==
 +
 
 +
Lsd. gyakorlaton
 +
 
 +
= A Python objektumorientált programozása =
 +
* Ez a wiki szintén jól használható: http://en.wikibooks.org/wiki/Python_Programming/Classes
 +
== Osztályok, objektumok ==
 +
* Az osztályok egységbe zárnak és a elrejtik a felesleges információt.
 +
* Egy lehetséges nézőpont: a kód egy részét (mind tárolókat, mind a függvényeket nézve) összefogjuk, és a kifelé felesleges műveleteket és változókat elrejtjük.
 +
* Egy objektum egy osztály konkrét megvalósítása. Egy osztályban definiáljuk az objektum jellemzőit.
 +
* Egy osztály metódusokból és változókból áll.
 +
* Egy másik nézőpont: Az osztályon belül változókkal hozunk létre adattárolókat. Metódusokkal ezeket az adattárolókat érjük el kívülről.
 +
* Példa osztály definiálásra pythonban:
 
<python>
 
<python>
>>> l = [8,7,6,5]
+
class Osztaly:
>>> sorted(l)
+
    "Ez az uj csodafegyver"
[5, 6, 7, 8]
+
    pass
>>> l
+
[8, 7, 6, 5]
+
 
</python>
 
</python>
* <python>len(sorozat)</python> - segítségével a sorozat hosszát kaphatjuk meg
+
A feni osztály még csak egy üres osztály. Ennek az egyszerű osztálynak egy objektum megvalósítása:
 
<python>
 
<python>
>>> len(l)
+
>>> o=Osztaly()
4
+
</python>
>>> len(s)
+
* Másszóval az o objektum az Osztaly osztály egy '''példánya'''.
0
+
A következő kódrészlet metódus definiálására példa:
>>> len(s2)
+
<python>
5
+
class Osztaly:
 +
...  def make_sandwich(self):
 +
...      self.sandwich=6
 +
>>> x=Osztaly()
 +
>>> x.make_sandwich()
 +
</python>
 +
* Ebben a példában az Osztaly osztályban  definiáljuk a make_sandwitch() metódust. Az x objektum példányoztatása után  az x objektumhoz tartozó make_sandwich() metódust hívjuk meg az utolsó sorban.
 +
* Így kap értelmet a 'self' kifejezés. A metódusoknál az osztálydefinícióban jeleznünk kell, hogy az adott objektumon dolgozunk, és annak változóival hajtunk végre műveletet.
 +
* Emiatt minden metódus első paramétere a 'self', ami mindig az osztály egy példányára ( megvalósított objektum) hivatkozik.
 +
* A self.sandwich emiatt az adott objektum változója lesz.
 +
* Ha tehát meghívjuk a make_sandwich() metódust, akkor az az adott objektumon belül létrehozza a sandwich változót kezdeti 6 értékkel.
 +
== Láthatóság ==
 +
* Említettük, hogy az osztályok egységbe zárnak és elrejtik a felesleges információt. Az "elrejtés" azt jelenti, hogy valamilyen módon korlátoznunk kell az osztály változóira és metódusaira (továbbiakban elemek) vonatkozó hozzáférést.
 +
* Az osztály egy eleme lehet: public, protected, private:
 +
** public: publikus elem hozzáférhető az objektumon kívülről is.
 +
** private: privát elem csak az osztályon (objektumon) belül érhető el.
 +
** protected: alosztályok ( lsd. később) és az eredeti osztály számára elérhető elem.
 +
* Pythonban '''minden változó és metódus publikus'''
 +
* A fenti szabály ellenére érdemes bizonyos dolgokat privát módon kezelni a kódban (annak ellenére, hogy lehetőségünk lenne őket kívülről elérni). Emiatt a változók és metódusok elnevezésében a következő konvenciót használjuk:
 +
** _ha_muszaj_elerem
 +
** __soha_nem_irom_felul__
 +
* Változók:
 +
** osztály szintű: ha megváltoztatjuk az értékét az osztályon belül, akkor minden egyes objektumban megváltozik az értéke.
 +
** objektum szintű: adott objektumhoz tartozó változó
 +
* Példa változókra:
 +
<python>
 +
class A:
 +
...  u=8
 +
...  def make_v(self):
 +
...      self.v=6
 +
>>> x=A()
 +
>>> y=A()
 +
>>> y.make_v()
 +
</python>
 +
* A fenti példában az x és y objektumok az A osztály példányai. Mindkettőben megjelenik az osztály szintű u változó. Az y objektum make_v() metódusánk meghívása után (csak!) az y objektumban megjelenik a v változó.
  
 +
== Konstruktor és destruktor ==
 +
 +
* Azt az adott osztályhoz tartozó szubrutint, melynek feladata az osztály egy konkrét objektumának megvalósítása, konstruktornak hívjuk.
 +
* Ehhez hasonló az objektum törlésekor hívódó destruktor.
 +
* Pythonban külön nincs lehetőség ezek felüldefiniálására. A Python szokásos értelemben nem használ konstruktorokat és destruktorokat.
 +
* Azonban létezik olyan speciális metódus, mely az objektum létrehozása után közvetlenül lefut, ez az __init__():
 +
* Az inithez hasonló a __del__().
 +
* Példa az __init__()-re:
 +
<python>
 +
 +
>>> class Test:
 +
...    def __init__(self):
 +
...       
 +
...        print "Mostmar elhiszed?"
 +
... 
 +
>>> x=Test()
 +
Mostmar elhiszed?
 
</python>
 
</python>
 +
* A Test osztály megvalósítása az x objektum. Az x objektum létrejöttekor az __init__() azonnal lefut, emiatt jelenik meg rögtön a kimeneten a "Mostmar elhiszed?" felirat.
 +
== Speciális metódusok pythonban ==
  
 +
* az __init__() és __del__() metódusok mellett további speciális metódusok is elemei a nyelvnek.
 +
* Ilyen például a __repr__() és az __str__(), melyek az adott osztály (objektum) leírását adják.
 +
* Alapelv, hogy az __str__() legyen egyszerű, míg a __repr__() legyen egyértelmű.
 +
* Példa:
 
<python>
 
<python>
 +
>>> class A:
 +
...  x=5
 +
...
 +
>>> a=A()
 +
>>> a
 +
<__main__.A instance at 0x7f1563927b90>
 +
>>> class B:
 +
...  x=5
 +
...  def __repr__(self):
 +
...    return "ez egy okos osztaly"
 +
...
 +
>>> b=B()
 +
>>> b
 +
ez egy okos osztaly
 +
</python>
 +
* A fenti példákon túl még több speciális metódus létezik. Lényegesek azon metódusok, melyekkel objektumokhoz tartozó operátorokat definiálhatunk.
 +
* Mindezekről részletesen a [http://wiki.math.bme.hu/view/Informatika2-2013/Gyakorlat11 gyakorlaton esett szó].
 +
* Egy példa az előadás anyagához:
 +
 +
<python>
 +
class Word(str):
 +
    '''Class for words, defining comparison based on word length.'''
 +
    def __new__(cls, word):
 +
        return str.__new__(cls, word)
 +
    def __gt__(self, other):
 +
        return len(self) > len(other)
 +
    def __lt__(self, other):
 +
        return len(self) < len(other)
 +
    def __ge__(self, other):
 +
        return len(self) >= len(other)
 +
    def __le__(self, other):
 +
        return len(self) <= len(other)
 +
</python>
 +
* A fenti példával stringeket hasonlíthatunk össze hosszuk alapján.
 +
== Öröklődés, leszármaztatás ==
 +
* Öröklődés (leszármaztatás) esetén egy osztályból származtatunk le egy másik osztályt. Az ősosztály leszármazottja (alosztály) örökli az ősosztály tulajdonságait.
 +
* Itt kap értelmet a "private" és "public" típusok mellett a "protected" típus. Minden ami publikus vagy protected az ősosztályban, az szintén eleme lesz a származtatott osztálynak. Ne feledjük, hogy pythonban minden változó és metódus publikus.
 +
* A fentiek már majdnem egyértelmű szabályokat adnak. Kérdés még, hogy abban az esetben, ha azonos metódusokat definiálunk az ős és az alosztályban, akkor melyik lesz érvényes az alosztályban?
 +
* Pythonban minden metódus virtuális. Ez azt jelenti, hogy az előző kettős definiálás esetén az alosztály definíciója lesz érvényes, tehát '''felüldefiniáljuk''' az eredeti metódust.
 +
Példák:
 +
<python>
 +
>>> class A:
 +
...  x=8
 +
...  def __init__(self):
 +
...      self.u=6
 +
>>> class B(A):
 +
...  y=5
 +
...  def __init__(self):
 +
...      self.v=7
 +
>>> a=A()
 +
>>> b=B()
 +
</python>
 +
* A fenti példában az a onjektum x és u, mg a b objektum x,y és v változókat fog magába foglalni.
 +
* Előfordulhat, hogy az ősosztály egy metódusára szeretnénk hivatkozni az alosztály egy metódusában. Ezt a következőképp tehetjük meg:
 +
<python>
 +
class A(object):
 +
    def proba(self):
 +
      print "A osztaly"
 +
 +
class B(A):
 +
    def proba2(self):
 +
      super(B, self).proba()
 +
      print "B osztaly"
 
</python>
 
</python>
 +
* A fenti példában a proba2() metódus meghívja az A osztályban definiált proba() metódust.

A lap jelenlegi, 2013. május 5., 12:58-kori változata

Tartalomjegyzék

Bevezetés a Python nyelvbe

A Pythont ismerjük a Sage-ből. Különbségek:

  • ^ helyett ∗∗, / osztást, // egészosztást jelöl.
  • [a..b] helyett range(a,b), vagy xrange(a,b)
  • A megszokott, beépített matematikai függvények hiánya (find_root, plot, is_prime).
  • Nincsenek szimbolikus változók

A Python egy olyan általános körben használható magas szintű programozási nyelv, aminek az egyik alapelve az olvasható kód írása egy nagyon tiszta szintaxis használatával. 1991-ben alkotta meg Guido Van Rossum.

További jellemzők

  • objektum orientált (imperatív, procedurális), funkcionális
  • sok beépített modul a fejlesztés megkönnyítésére
  • dinamikus típus kezelés
  • automatikus memóriakezelés
  • többféle megvalósítás (CPython, Jython, IronPython, PyPy, Python for S60)
  • open-source a főbb platformokra

Python kód futtatása

A kód futtatható interpreter konzolon belül és külső fájlban tárolva.

  • Nyiss egy új file-t pl. a gedit-ben, mentsd el "kerdez.py" néven egy könyvtáradba!
  • Írd bele a következő python kódot (ne használj ékezeteket):
s = input("Mondj egy szamot: ")
print "Ennel eggyel kisebbet mondtal: ", str(s + 1)
  • Mentsd el, és futtasd a scriptedet! (python kerdez.py)
  • Most kicsit kiegészítjük a scriptet, hogy tartalmazhasson ékezetes betűket, és hogy kényelmesebben futtatható legyen (a python parancs begépelése nélkül is):
#!/usr/bin/python
#coding=UTF-8
s = input("Mondj egy számot: ")
print "Ennél eggyel kisebbet mondtál: ", str(s + 1)
  • Mentsd el, és adj rá futtatási jogot csak magadnak (chmod +x kerdez.py)!
  • Futtasd így: kerdez.py vagy így: ./kerdez.py
  • A kód második sora lehet ez is:
# -*- coding: utf-8 -*-

Kódolás stílusa

Stílus (code style) a PEP 8 alapján

  • használj mindig 4 space-t minden egyes szinthez, de a folytatósort kezd még beljebb,
  • a nagyobb kódrészeket tagold üres sorokkal (függvény, osztály, nagyobb kód blokk)
  • használj space-t a vesző után és az operátorok mellett
  • használj docstring-et és ahol lehet a megjegyzés a saját sorára vonatkozzon
  • ahol lehet használj ASCII karakterkódolást
  • 79 karakternél ne legyen hosszabb egy sor (elvben 80)
  • CamelCase elnevezési konvenciót kövesse az osztályok neve és lower_case_with_underscores a függvények és változók nevei

Érdemes megnézni a Google python code style ajánlását is.

Docstring

A hivatkozás nélküli string elemet szokás használni megjegyzések írására és dokumentálásra.

"""This is a class of example.
 
TODO: needs implementation.
"""

Első sort nagybetűvel kezdjük és pontal zárjuk. Egy összefoglaló mondat legyen. Majd egy üres sort hagyva részletesen leírhatunk minden funkciót amit az osztály vagy függvény tartalmaz.

Hasznos linkek:


A Python eljárásközpontú (procedurális) programozása

Adattípusok

Az adatokat többszöri felhasználásra azonosítóval (névvel) láthatjuk el.

Azonosítók

  • a név betűvel vagy aláhúzással kezdődhet: [_a-zA-Z]
  • a név további karakterei az előbbieken felül számok is lehetnek: [_a-zA-Z0-9]
  • elméletileg bármilyen hosszú lehet a név
  • név nem lehet foglalt szó
  • nagybetü kisbetü érzékeny, tehát a val1 név nem azonos a Val1 névvel

Másképp, Backus–Naur formában leírva:

identifier ::=  (letter|"_") (letter | digit | "_")*
letter     ::=  lowercase | uppercase
lowercase  ::=  "a"..."z"
uppercase  ::=  "A"..."Z"
digit      ::=  "0"..."9"

A foglalt szavak: and del from not while as elif global or with assert else if pass yield break except import print class exec in raise continue finally is return def for lambda try De ne használjuk a Python beépített neveinek, függvényeinek, kivételeinek neveit sem. Ezek megkaphatók a dir(__builtins__) paranccsal:

>>> dir()
['__builtins__', '__doc__', '__name__', '__package__']
>>> dir(__builtins__)
['ArithmeticError', 'AssertionError', ......

Egészszerű adattípusok: egész (int, long), logikai (bool)

int (egész) és hosszú egész (long)

>>> a = 12
>>> b = 0b011101
>>> c = 0o3701
>>> d = 0xff0c
>>> a, b, c, d
(12, 29, 1985, 65292)
>>> e = 22222222222222222222222222222222222222222
>>> e
22222222222222222222222222222222222222222L
>>> type(a), type(b), type(e)
(<type 'int'>, <type 'int'>, <type 'long'>)

Műveletek egészekkel: +, -, *, / (float eredményt ad), //, % (maradék), **, abs, pow, round, | (OR butenként), ^ (XOR bitenként), & (AND bitenként), <<, >> (eltolás bitenként), ~ (bitenkénti NOT)

Logikai (bool) típus:

Logikai értékek: False (0), True (nem 0)

Logikai műveletek: and, or, not

>>> True and False
False
>>> 1 and 0
0
>>> 3 and 0
0
>>> 3 or 1
3
>>> 1 or 3
1
>>> not 67
False
>>> not 0
True

Beépített lebegőpontos típusok (float, complex)

A műveletek eredménye NaN (not a number) és infinity is lehet!

Lebegőpontos szám megadása:

>>> 2.3, -1.2e3, -1.2e-2
(2.2999999999999998, -1200.0, -0.012)

Matematikai függvények:

import math

után. Ld. [1]

Komplex szám imaginárius része után j betű, de * nincs! Komplex jellemzői (attribute) a real és az imag, tagfüggvénye (method) conjugate():

>>> z = 3.1 + 2.2j
>>> z
(3.1000000000000001+2.2000000000000002j)
>>> z.real
3.1000000000000001
>>> z.imag
2.2000000000000002
>>> z.conjugate()
(3.1000000000000001-2.2000000000000002j)

Karakterláncok (str)

A karakterláncok megadása: "...", '...' vagy """...""" módon történhet:

>>> a="""itt 'ez' meg "az" van"""
>>> a
'itt \'ez\' meg "az" van'
>>> print a
itt 'ez' meg "az" van
>>> type(a)
<type 'str'>
 
>>> c = 'aa\nbb'   
>>> c
'aa\nbb'
>>> print c
aa
bb
 
>>> d = r'aa\nbb'  # az r betű után minden karakter magát jelenti
>>> d
'aa\\nbb'
>>> print d
aa\nbb

Védőkódok (escape characters): \ (folytatás új sorban), \\ (\), \' ('), \" ("), \n (új sor), \t (tab). Ha a karakterlánc elé r betűt írunk, a védőkódok nem érvényesek.

Műveletek karakterláncokkal: indexelés és szeletelés:

lánc[sorszám]
lánc[kezdet:vég]
lánc[kezdet:vég:lépés]

továbbá az + (összefűzés) és a * (többszörözés) műveletek:

>>> a = "ho"
>>> b = "rgasz"
>>> 3*a + b
'hohohorgasz'
 
>>> c = _       # _ az előző eredmény
>>> c
'hohohorgasz'
>>> c[:2]+c[6:]
'horgasz'
>>> c[1:7:2]
'ooo'
>>> c[1:6:2]
'ooo'
>>> c[-1::-1]
'zsagrohohoh'
>>> c[-3:4:-1]
'agro'

Tagfüggvények: részletesen lásd [2]. Folytatva az előző példát:

>>> c.capitalize()
'Hohohorgasz'
>>> c.upper()
'HOHOHORGASZ'
>>> c.index('o')
1
>>> c.count('o')
3

A karakterláncok nem változtatható (immutable) objektumok, vagyis a műveletek, tagfüggvények alkalmazása után új karakterlánc keletkezik:

>>> a = "aaaa"
>>> a[1] = b
Traceback (most recent call last):
  File "<stdin>", line 1, in <module>
TypeError: 'str' object does not support item assignment


Objektumhivatkozások

Az értékadás (=) esetén valójában objektumhivatkozás történik, azaz az egyenlőség bal oldalán álló névhez egy hivatkozás kapcsolódik, mely az egyenlőség jobb oldalán álló objektumra mutat. Ez érthetővé teszi a következő kódot:

>>> a = 1
>>> b = a
>>> a = 2
>>> a
2
>>> b
1

A Python dinamikusan típusos nyelv, azaz az objektum, amire egy objektumhivatkozás mutat, lecserélhető egy más típusú objektumra (nem kell a változók típusát deklarálni).

>>> a = 1
>>> type(a)
<type 'int'>
>>> a = "b"
>>> type(a)
<type 'str'>

Gyűjteményes adattípusok

Sorozatszerű típusok: str, list, tuple

Tuladonságaik: bejárhatók, in, len(), []

Sorozat (tuple) változtathatatlan (immutable), mint a karakterlánc, műveletei: szeletelés [], összefűzés (+), szorzás (*), összehasonlítás, tagsági viszony (in, not in)

>>> t = ()
>>> t
()
>>> t = 1, 5, 5, 5, 3   # itt elhagyható a zárójel
>>> t
(1, 5, 5, 5, 3)
>>> t[1]
5
>>> t.index(3)
4
>>> t.count(5)
3


lista - változtatható (mutable) [3]

>>> l[1:4:2] = [7, 8]
>>> l
[1, 7, 3, 8, 5]
>>> l.remove(7); l
[1, 3, 8, 5]
>>> l.reverse(); l
[5, 8, 3, 1]
>>> l.append(99); l
[5, 8, 3, 1, 99]
>>> l += [55, 66]
>>> l
[5, 8, 3, 1, 99, 55, 66]
>>> l.pop()
66
>>> l
[5, 8, 3, 1, 99, 55]

Halmaztípusok: halmaz (set)

Lásd [4]

>>> s = set([5,6,7,8,6])
>>> s
set([8, 5, 6, 7])
>>> s2 = set()
>>> s2
set([])
>>> s2 = s.copy()
>>> s2
set([8, 5, 6, 7])
>>> s2.add(6)
>>> s2.add(11)
>>> s2
set([8, 11, 5, 6, 7])
>>> s2.difference(s)
set([11])
>>> s2.discard(11)
>>> s2.difference(s)
set([])
>>> s2.intersection(s)
set([8, 5, 6, 7])
>>> s2.update([5,4,3])
>>> s2
set([3, 4, 5, 6, 7, 8])
>>> s2.discard(2)
>>> s2
set([3, 4, 5, 6, 7, 8])
>>> s2.remove(3)
>>> s2
set([4, 5, 6, 7, 8])
>>> s2.remove(3)
Traceback (most recent call last):
  File "<stdin>", line 1, in <module>
KeyError: 3
>>> s
set([8, 5, 6, 7])
>>> s.union(set([56,5]))
set([56, 5, 6, 7, 8])
>>> s
set([8, 5, 6, 7])
>>> s2
set([4, 5, 6, 7, 8])
>>> s.clear()
>>> s
set([])

Megfeleltetési típusok: szótár (dict)

Lásd [5]

>>> d = dict()
>>> d
{}
>>> d = {}
>>> d
{}
>>> d = {'fn':'Marci', 'ln':'Pala', 2:89}
>>> d
{'ln': 'Pala', 2: 89, 'fn': 'Marci'}
>>> d[2]
89
>>> d['ln']
'Pala'
>>> d2 = d.copy()
>>> d2
{'ln': 'Pala', 2: 89, 'fn': 'Marci'}
>>> d2[2] = 8
>>> d2
{'ln': 'Pala', 2: 8, 'fn': 'Marci'}
>>> d
{'ln': 'Pala', 2: 89, 'fn': 'Marci'}
>>> d.update([("t",3),('b',6)])
>>> d
{'ln': 'Pala', 2: 89, 'b': 6, 't': 3, 'fn': 'Marci'}
>>> d2
{'ln': 'Pala', 2: 8, 'fn': 'Marci'}
>>> d.values()
['Pala', 89, 6, 3, 'Marci']
>>> d.pop('b')
6
>>> d
{'ln': 'Pala', 2: 89, 't': 3, 'fn': 'Marci'}
>>> d.keys()
['ln', 2, 't', 'fn']
>>> d.items()
[('ln', 'Pala'), (2, 89), ('t', 3), ('fn', 'Marci')]
>>> d.clear()
>>> d
{}
>>> len(d)
0
>>> d2
{'ln': 'Pala', 2: 8, 'fn': 'Marci'}

Listaértelmezések (list comprehension)

Rövid listák létrehozásának egyszerű módja. Általános alakja:

[expression for expr in sequence1
            if condition1
            for expr2 in sequence2
            if condition2 
            ...
            for exprN in sequenceN
            if conditionN]

Kis programrészek helyettesíthetők vele. Például soroljuk fel a szökőéveket 1890 és 1915 között.

szoko = []
for ev in range(1890, 1922):
    if (ev%4 == 0 and ev%100 != 0) or (ev%400 == 0):
        szoko.append(ev)
print szoko
[1892, 1896, 1904, 1908, 1912, 1916, 1920]

Lépésenként egyre összetettebb listaértelmezéssel állítsuk elő ugyanezt:

>>> szoko = [ev for ev in range(1890, 1915)]
>>> szoko    # ez még az összes év
[1890, 1891, 1892, 1893, 1894, 1895, 1896, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914]
>>> szoko = [ev for ev in range(1890, 1915) if ev%4 == 0]
>>> szoko    # ez a 4-gyel osztható évek listája
[1892, 1896, 1900, 1904, 1908, 1912]
>>> szoko = [ev for ev in range(1890, 1915) 
                if (ev%4 == 0 and ev%100 != 0) or ev%400 == 0]
>>> szoko
[1892, 1896, 1904, 1908, 1912]

Egy hasonló feladat: Hányféleképp lehet nyolc királynőt föltenni egy sakktáblára, hogy semelyik kettő ne üsse egymást?

Az ilyen bástyaelhelyezések száma 8! = 40320. A királynők azonban átlósan is üthetik egymást. Az i-edik és j-edik sorban lévő királynő pontosan akkor üti egymást, ha abs(i - j) != abs(x[i] - x[j]). A permutációk listázásához töltsük be az itertools csomag permutations függvényét, mely a for ciklus minden ciklusában ad egy övetkező permutációt, amíg a végére nem ér. Így a megoldás:

from itertools import permutations
for x in permutations(range(8)):
    if all([i == j or abs(i - j) != abs(x[i] - x[j]) 
                 for i in range(8) for j in range(8)]):
        print x

Gyűjtemények másolása (sekély és mély másolás)

Az értékadás (=) csak objektumhivatkozással jár, nem történik adatmásolás. Ennek következtében egy y = x parancs után, ahol x gyűjteményes adattípus, az y ugyanarra az objektumra fog mutatni. Így ha megváltoztatjuk x-et vagy y-t, változik a másik is. Az objektumhivatkozások megtörténhetnek egy szinttel mélyebben is, a (z = x[:] kód esetén az x elemeire mutató hivatkozások másolódnak, de ekkor sem jön létre a teljes objektumról másolat. Ezt hívjuk sekély másolásnak (shallow copy).

>>> x = [1, 2, ["a","b"]]
>>> y = x
>>> z = x[:]
>>> y[0] = 0
>>> x, y, z
([0, 2, ['a', 'b']], [0, 2, ['a', 'b']], [1, 2, ['a', 'b']])
>>> z[0] = 5
>>> x, y, z
([0, 2, ['a', 'b']], [0, 2, ['a', 'b']], [5, 2, ['a', 'b']])
>>> x[2][0] = "X"
>>> x, y, z
([0, 2, ['X', 'b']], [0, 2, ['X', 'b']], [5, 2, ['X', 'b']])

Mély másolás (deep copy), amikor valóban új példány keletkezik az objektumból:

import copy
w = copy.deepcopy(x)

Műveletek, operátorok

Logikai értéket visszaadó műveletek

Azonossági művelet

Az alábbi példában a és b még azonos, mert ugyanarra az objektumra hivatkoznak, de a c és d már nem azonosak, bár egyenlők:

>>> a = 2
>>> b = 2
>>> a is b
True
>>> c = [1, 2, 3]
>>> d = [1, 2, 3]
>>> c is d
False
>>> c == d
True

Összehasonlító műveletek

Nem csak a számok, de karakterláncok, sorozatok, listák... is összehasonlíthatók (==, !=, <, >, <=, >=):

>>> a = 23
>>> b = 56
>>> a == b
False
>>> a != b
True
>>> a <= b
True
>>> c = "abc"
>>> d = "abcd"
>>> c == d[:3]
True
>>> c < d
True
>>> (2, 1, 3) <= (2, 1, 4)
True

Tagsági műveletek

in, not in:

>>> l = [1, 2, "cica"]
>>> 2 in l
True
>>> "macska" not in l
True
>>> "c" in l[2]
True
>>> "ci" in l[2]
True
>>> "ci" in l
False


Logikai műveletek

and, or, not (ld. fönt)

Operátorok precedenciája

Az operátorok között, mint a matematikában itt is, van precedencia sorrend:

Operator Description
lambda Lambda expression
if – else Conditional expression
or Boolean OR
and Boolean AND
not x Boolean NOT
in, not in, is, is not, <, <=, >, >=, <>, !=, == Comparisons, identity test, including membership test
| Bitwise OR
^ Bitwise XOR
& Bitwise AND
<<, >> Shifts
+, - Addition and subtraction
*, //, /, % Multiplication, division, remainder
+x, -x, ~x Positive, negative, bitwise not
** Exponentiation
x[index], x[index:index], x(arguments...), x.attribute Subscription, slicing, call, attribute reference
(expressions...), [expressions...], {key:datum...}, `expressions...` Binding or tuple display, list display, dictionary display, string conversion

A sage, python a kifejezéseket balról jobbra értékeli ki, kivéve az értékadásnál, amikor előbb a jobb oldalt értékeli ki, majd a bal oldalt. Pl. a logikai kifejezés elemeit ha mar felesleges nem értékeli ki.

Vezérlési szerkezetek

  • Elágazás
    • if (elif, else)
  • Ciklusok
    • while (else)
    • for (else)
    • break, continue
  • Lényeges, hogy a while és for ciklusokhoz itt hozzárendelhető else ág. Ezek használatát mutatja be az alábbi két példa:
while condition:
    handle_true()
else:
    # condition is false now, handle and go on with the rest of the program
    handle_false()
for value in values:
    if value == 5:
        print "Found it!"
        break
else:
    print "Nowhere to be found. :-("


Függvények

  • Python ban is van lehetőség függvények definiálására és hívására.
  • Függvényeknek itt is lehetnek paraméterei
  • Ha rögzítjük a paraméterszámot, akkor ennek megfelelően kell hívnunk a függvényt.
  • Lehetséges előre beállított paraméterekkel való hívás is. Ebben az esetben, az egyértelműség miatt a definiáláskor hátul adunk meg minen előre is definiált paramétert.
  • Példa
def a_d_test(fv, vert = 1):
  return fv * vert
 
a_d_test(5,2)
10
a_d_test(5)
5
  • Pararméterek nevének különákülön való megadásával is átadhatjuk azok értékeit híváskor.
a_d_test(vert=2, fv=2)
  • Speciálisan megadhatunk tetszőleges paraméterszámú függvényeket.
def as_many(*args):
  for i in args:
    print i,
 
as_many('trali', 'fari')
trali fari

Láthatóságról

  • A kód itt is blokkokba rendeződik és egy változó befelé látszik, kifelé nem.
  • A belső deklaráció "leárnyékol".
  • Ez a küd tehát hibás, mert a b=a utasítás blokkján belül az a=6 utasítással létrehozzuk az a lokális változót. Emiatt leárnyékoljuk a külső a változót, és a b=a utasításnál így hibát kapunk.
a=7
def sz3():
  b=a
  a=6
  return b
 
Traceback (click to the left of this block for traceback)
...
UnboundLocalError: local variable 'a' referenced before assignment

Kivételkezelés

  • Lehetőségünk van kivételek, hibák kezelésére.
  • try és except blokkok használatával kezelhetjük a hibát adható részeit a kódnak.
  • A try blokkon belül megpróbáljuk végrehajtani az ott felsorolt utasításokat.
  • Ha ez nem sikerül, akkor a felmerülő hibát az except blokkal "kapjuk el".
  • Példa, alább magyarázattal:
while True:
...     try:
...         x = int(raw_input("Please enter a number: "))
...         break
...     except ValueError:
...         print "Oops!  That was no valid number.  Try again..."
  • A while True egy végtelen ciklus, mellyel break utasítással léphetünk ki. A break utasítás csak akkor fut le, ha előtte a felhasználótól hibátlanul bekértünk egy számot. Ha ez nem sikerült, akkor a try blokkból kilépünk a break utasíts előtt és ugrunk az except részre. Mivel mindez egy végtelen while ciklusban van, ezért ezt addig filytatjuk, amíg helyes bemenetet nem kapunk.
  • Tehát megpróbáljuk végrehajtani a try blokkon belüli utasításokat, de amint hibát észlelünk, kilépünk a try blokkból.
  • A hibát az except blokkal kezeljük.
  • Az except után megadhatjuk a hiba típusát, így a különböző hibákat különbözőféleképp kezelhetjük:
try:
  z = x/y
except ZeroDivisionError, e:
  z = e # representation: "<exceptions.ZeroDivisionError instance at 0x817426c>"
print z

Bemenet, kimenet

Lsd. gyakorlaton

A Python objektumorientált programozása

Osztályok, objektumok

  • Az osztályok egységbe zárnak és a elrejtik a felesleges információt.
  • Egy lehetséges nézőpont: a kód egy részét (mind tárolókat, mind a függvényeket nézve) összefogjuk, és a kifelé felesleges műveleteket és változókat elrejtjük.
  • Egy objektum egy osztály konkrét megvalósítása. Egy osztályban definiáljuk az objektum jellemzőit.
  • Egy osztály metódusokból és változókból áll.
  • Egy másik nézőpont: Az osztályon belül változókkal hozunk létre adattárolókat. Metódusokkal ezeket az adattárolókat érjük el kívülről.
  • Példa osztály definiálásra pythonban:
class Osztaly:
    "Ez az uj csodafegyver"
    pass

A feni osztály még csak egy üres osztály. Ennek az egyszerű osztálynak egy objektum megvalósítása:

>>> o=Osztaly()
  • Másszóval az o objektum az Osztaly osztály egy példánya.

A következő kódrészlet metódus definiálására példa:

class Osztaly:
...   def make_sandwich(self):
...       self.sandwich=6
>>> x=Osztaly()
>>> x.make_sandwich()
  • Ebben a példában az Osztaly osztályban definiáljuk a make_sandwitch() metódust. Az x objektum példányoztatása után az x objektumhoz tartozó make_sandwich() metódust hívjuk meg az utolsó sorban.
  • Így kap értelmet a 'self' kifejezés. A metódusoknál az osztálydefinícióban jeleznünk kell, hogy az adott objektumon dolgozunk, és annak változóival hajtunk végre műveletet.
  • Emiatt minden metódus első paramétere a 'self', ami mindig az osztály egy példányára ( megvalósított objektum) hivatkozik.
  • A self.sandwich emiatt az adott objektum változója lesz.
  • Ha tehát meghívjuk a make_sandwich() metódust, akkor az az adott objektumon belül létrehozza a sandwich változót kezdeti 6 értékkel.

Láthatóság

  • Említettük, hogy az osztályok egységbe zárnak és elrejtik a felesleges információt. Az "elrejtés" azt jelenti, hogy valamilyen módon korlátoznunk kell az osztály változóira és metódusaira (továbbiakban elemek) vonatkozó hozzáférést.
  • Az osztály egy eleme lehet: public, protected, private:
    • public: publikus elem hozzáférhető az objektumon kívülről is.
    • private: privát elem csak az osztályon (objektumon) belül érhető el.
    • protected: alosztályok ( lsd. később) és az eredeti osztály számára elérhető elem.
  • Pythonban minden változó és metódus publikus
  • A fenti szabály ellenére érdemes bizonyos dolgokat privát módon kezelni a kódban (annak ellenére, hogy lehetőségünk lenne őket kívülről elérni). Emiatt a változók és metódusok elnevezésében a következő konvenciót használjuk:
    • _ha_muszaj_elerem
    • __soha_nem_irom_felul__
  • Változók:
    • osztály szintű: ha megváltoztatjuk az értékét az osztályon belül, akkor minden egyes objektumban megváltozik az értéke.
    • objektum szintű: adott objektumhoz tartozó változó
  • Példa változókra:
class A:
...   u=8
...   def make_v(self):
...       self.v=6
>>> x=A()
>>> y=A()
>>> y.make_v()
  • A fenti példában az x és y objektumok az A osztály példányai. Mindkettőben megjelenik az osztály szintű u változó. Az y objektum make_v() metódusánk meghívása után (csak!) az y objektumban megjelenik a v változó.

Konstruktor és destruktor

  • Azt az adott osztályhoz tartozó szubrutint, melynek feladata az osztály egy konkrét objektumának megvalósítása, konstruktornak hívjuk.
  • Ehhez hasonló az objektum törlésekor hívódó destruktor.
  • Pythonban külön nincs lehetőség ezek felüldefiniálására. A Python szokásos értelemben nem használ konstruktorokat és destruktorokat.
  • Azonban létezik olyan speciális metódus, mely az objektum létrehozása után közvetlenül lefut, ez az __init__():
  • Az inithez hasonló a __del__().
  • Példa az __init__()-re:
>>> class Test:
...     def __init__(self):
...         
...         print "Mostmar elhiszed?"
...  
>>> x=Test()
Mostmar elhiszed?
  • A Test osztály megvalósítása az x objektum. Az x objektum létrejöttekor az __init__() azonnal lefut, emiatt jelenik meg rögtön a kimeneten a "Mostmar elhiszed?" felirat.

Speciális metódusok pythonban

  • az __init__() és __del__() metódusok mellett további speciális metódusok is elemei a nyelvnek.
  • Ilyen például a __repr__() és az __str__(), melyek az adott osztály (objektum) leírását adják.
  • Alapelv, hogy az __str__() legyen egyszerű, míg a __repr__() legyen egyértelmű.
  • Példa:
>>> class A:
...   x=5
... 
>>> a=A()
>>> a
<__main__.A instance at 0x7f1563927b90>
>>> class B:
...   x=5
...   def __repr__(self):
...     return "ez egy okos osztaly"
... 
>>> b=B()
>>> b
ez egy okos osztaly
  • A fenti példákon túl még több speciális metódus létezik. Lényegesek azon metódusok, melyekkel objektumokhoz tartozó operátorokat definiálhatunk.
  • Mindezekről részletesen a gyakorlaton esett szó.
  • Egy példa az előadás anyagához:
class Word(str):
    '''Class for words, defining comparison based on word length.'''
    def __new__(cls, word):
        return str.__new__(cls, word)
    def __gt__(self, other):
        return len(self) > len(other)
    def __lt__(self, other):
        return len(self) < len(other)
    def __ge__(self, other):
        return len(self) >= len(other)
    def __le__(self, other):
        return len(self) <= len(other)
  • A fenti példával stringeket hasonlíthatunk össze hosszuk alapján.

Öröklődés, leszármaztatás

  • Öröklődés (leszármaztatás) esetén egy osztályból származtatunk le egy másik osztályt. Az ősosztály leszármazottja (alosztály) örökli az ősosztály tulajdonságait.
  • Itt kap értelmet a "private" és "public" típusok mellett a "protected" típus. Minden ami publikus vagy protected az ősosztályban, az szintén eleme lesz a származtatott osztálynak. Ne feledjük, hogy pythonban minden változó és metódus publikus.
  • A fentiek már majdnem egyértelmű szabályokat adnak. Kérdés még, hogy abban az esetben, ha azonos metódusokat definiálunk az ős és az alosztályban, akkor melyik lesz érvényes az alosztályban?
  • Pythonban minden metódus virtuális. Ez azt jelenti, hogy az előző kettős definiálás esetén az alosztály definíciója lesz érvényes, tehát felüldefiniáljuk az eredeti metódust.

Példák:

>>> class A:
...   x=8
...   def __init__(self):
...       self.u=6
>>> class B(A):
...   y=5
...   def __init__(self):
...       self.v=7
>>> a=A()
>>> b=B()
  • A fenti példában az a onjektum x és u, mg a b objektum x,y és v változókat fog magába foglalni.
  • Előfordulhat, hogy az ősosztály egy metódusára szeretnénk hivatkozni az alosztály egy metódusában. Ezt a következőképp tehetjük meg:
class A(object):
    def proba(self):
      print "A osztaly"
 
class B(A):
    def proba2(self):
      super(B, self).proba()
      print "B osztaly"
  • A fenti példában a proba2() metódus meghívja az A osztályban definiált proba() metódust.
Személyes eszközök