Informatika2-2013/Gyakorlat01

1. gyakorlat

C fordítás konzolban

Első fordítás gcc-vel

Nyiss egy szövegszerkesztőt, és másold be egy új fájlba a "hello.c" kódját:

#include <stdio.h>
int main() {
    int x = 2;
    printf("hello world! %d\n", x);
    return 0;
}

Nyiss egy konzolt és menj abba a könyvtárba (cd paranccsal) ahová elmentetted a "hello.c"-t.

Fordítsd le, készíts "hello" nevű futtatható fájlt:

gcc -o hello hello.c

Futtasd le a kapott programot!

Második fordítás gcc-vel

Mostantól használjuk a gcc warning-kapcsolóit, hogy lássuk a kisebb hibákat, figyelmeztetéseket is!

gcc -W -Wall -o hello hello.c

Rontsd el a "hello.c" kódot a következő módokon, majd mindig mentsd el és fordítsd le újra (és a következő elrontás előtt mindig állítsd vissza a helyes verziót):

• törölsz egy pontosvesszőt a sor végéről
• a printf-es sorban x helyett valami más betűt írsz
• létrehozol egy y nevű egész típusú változót az x után, de nem használod a kódban
• kitörlöd az utolsó } -t
• törlöd a "return 0;" sort
• töröld a legelsõ #include sort

CodeBlocks használata

Használat

• A feladatokhoz hozzatok létre mindig egy új üres file-t (File / New / Empty file), ezt mindenképpen .c kiterjesztéssel mentsétek el pl: feladat1.c.
• Fordítani a Build / Build-el tudtok, vagy a megfelelõ ikonnal, a lefordított programot a Build / Run -al indíthatjátok, vagy egyszerûbben F9-el fordíthattok majd utána azonnal indíthatjátok is a programot.

CodeLite használata

Beállítások

• Indítsd el a CodeLite fejlesztői környezetet!
• Állítsd át az indentálást (tabulálást/beljebbezést) a Settings -> Global Editor Preferences menüpont alatt a General -> Indentaiton résznél hogy ne használjon tab karaktereket
• Hozz létre egy új Workspace-et és benne egy új projektet (mindenképp külön könyvtárban: Create the project under a separate directory legyen bepipálva), segítség itt az oldal vége felé

Használat

• Minden feladat megoldását új projektbe kell tenni, hogy a main() függvények ne ütközzenek (egy projekten belül nem lehet több belőle).
• A narancssárga az aktív projekt a workspace-en belül. Ha menüből kiválasztod a fordítást (Build -> Build project vagy F7 billentyű) akkor ez mindig az aktív projektet fogja lefordítani, ha épp másik file van megnyitva a szerkesztődben, akkor is! Ugyanígy a futtatásnál is (menüből Build -> Run vagy Ctrl-F7) az aktív projekt main() függvénye fog lefutni!

Feladatok

Minden feladatot új file-ba mentsd a CodeBlocks-ban (esetleg Codelite-ban új project-be)!

Segítség

A következõ egy egyszerû feltétel, leteszteli hogy 'x' nulla vagy nem, majd kiírja a számot:

#include<stdio.h>
 
int main(void) {
    int x = -5;
 
    if(x == 0){
        printf("Nulla");
    } else{
        printf("Nem nulla");
    }
    printf("A szam: %d \n\n", x);
 
    return 0;
}

Egészítsd ki a következő kódot a megjegyzések helyén!

#include<stdio.h>
 
int main(void) {
    /* x és y változók deklarálása, értékadás */
 
    printf("X erteke: %d\n", x);
    printf("Y erteke: %d\n", y);
 
    printf("\n");
 
    /* egy feltételes utasítással (if, else if, else) érd el hogy mindig igaz állítás kerüljön a képernyőre */
    printf("%d nagyobb mint %d!\n", x, y);
    printf("%d nagyobb mint %d!\n", y, x);
    printf("%d ugyanannyi mint %d!\n", x, x);
 
    return 0;
}

Ha kész, módosítsd úgy a kódot, hogy ne legyen beleírva az elején az x és az y értéke, hanem a program a felhasználótól kérjen be egész számokat, a scanf() függvény segítségével! Példa egy z egész típusú változó bekérésére:

    int z;
    printf("Add meg z értékét: ");
    scanf("%d", &z);
    /* innentől z-nek van értéke (ha a felhasználó tényleg egész számot adott meg) */

2. gyakorlat

1. For ciklus

Segítségnek itt egy for ciklus példa: 0-tól 9-ig kiírjuk a számokat, vagyis a ciklusváltozó értékét (általában i-nek vagy j-nek nevezzük a ciklusváltozót, ami tipikusan minden körben növekszik eggyel, de persze máshogy is lehetne):

int i;
for (i=0; i<10; i++) {
    printf("A ciklusváltozo erteke: %d\n", i);
}

Egészítsd ki a következő kódot a megjegyzések helyén! Adjuk össze a számokat 1-tõl kezdve, egyesével, pl: 1 + 2 + 3 = 6. A programunk azt a számot adja ki, hogy az elsõ hány darab számot kell összeadni, hogy legalább 4212-t kapjunk.

#include<stdio.h>
 
int main(void) {
    /* változók deklarálása, értékadás */
    /* i-t is deklarálni kell ! */
 
    for (/* inicializálás */ ; /* feltétel */; /* minden ciklusmag végén */) {
        /* számolás */
    }
    /* kiírás */
    return 0;
}

2. Do / while ciklusok

Szintaktika:

do {
    /* utasítások amik minden körben lefutnak */
} while (/* feltétel */);

while ( /* feltétel */ ) {
    /* utasítások amik minden körben lefutnak */
}

A következõ kód a felhasználótól egy ciklusban egész számokat kér be addig, amíg 0 értéket nem kap. Ekkor pedig kiírja a képernyőre a kapott nemnulla számok átlagát!

#include<stdio.h>
 
int main(void) {
    int i = 0;
    float sum = 0;
    int szam = 0;
 
    do{
        scanf("%d", &szam);
        sum += szam;
        i++;
    } while(szam != 0);
 
    i--;
    printf("%f", sum / i);
 
    return 0;
}

Feladat

Írjunk az elõzõ példa mintájára egy programot, ami a felhasználótól egész számokat kér be, amíg egymás után két azonos számot nem kap. Ha ez megtörtént, akkor írja ki, hogy hány számot adtunk be.

Most talán segít, ha már a cikluson kívül is kérünk be elõre számokat, és nem hátultesztelõs ciklust használunk, de azzal is kényelmesen meg lehet oldani, sõt for ciklussal is.

3. Sakktábla

Rajzolj ki egy NxN-es sakktábla mintát, ahol X-szel jelöljük a fekete mezőket, és üresen hagyjuk (egy szóköz) a fehéreket. Nem kell keretet adni a táblának. A sakktábla méretét (N) a felhasználótól kérd be!

Tipp: a ciklusokat egymásba is ágyazhatjuk, de ilyenkor nagyon kell figyelni a ciklusváltozókra!

Egymásba ágyazott ciklus példa:

#include<stdio.h>
 
int main(void) {
    int i;
    int j;
 
    for(i = 0; i < 10; i++) {
        printf("i: %d \n", i);
        for(j = 0; j < i; j++) {
            printf(" (%d, %d) ", i, j);
        }
        printf("\n");
    }
    printf("\n");
}