Informatika2-2013/Gyakorlat10
A MathWikiből
(Változatok közti eltérés)
52. sor: | 52. sor: | ||
print bar | print bar | ||
</Python> | </Python> | ||
+ | == Feladatok == | ||
+ | |||
+ | === 1. faladat === | ||
+ | * változtasd az osztály szintű változókat | ||
+ | <python> | ||
+ | >>> class A: | ||
+ | ... pass | ||
+ | ... | ||
+ | >>> A.v1 = 10 | ||
+ | >>> x=A() # létrehozok két példányt | ||
+ | >>> y=A() | ||
+ | >>> x.v1 # példányon belül is elérem az osztály szintű változót | ||
+ | 10 | ||
+ | >>> x.v1 = 34 # itt viszont létrehozok egy példány szintűt aminek a neve felülírja az osztály szintűt | ||
+ | >>> y.v1 | ||
+ | 10 | ||
+ | >>> x.v1 | ||
+ | 34 | ||
+ | >>> A.v1 | ||
+ | 10 | ||
+ | >>> A.v1 = 12 # itt az osztályszintű változót változtatjuk | ||
+ | >>> x.v1 # mivel felülírtuk a v1-t az x példányban így ezen már nincs hatása | ||
+ | 34 | ||
+ | >>> y.v1 | ||
+ | 12 | ||
+ | >>> A.v1 | ||
+ | 12 | ||
+ | </python> | ||
+ | |||
+ | * példa dinamikus modosításra | ||
+ | <python> | ||
+ | >>> class A: | ||
+ | ... pass | ||
+ | ... | ||
+ | >>> def pow(obj): | ||
+ | ... return obj.base ** obj.exp | ||
+ | ... | ||
+ | >>> | ||
+ | >>> x = A() | ||
+ | >>> x.base, x.exp = 5,2 | ||
+ | >>> print pow(x) | ||
+ | 25 | ||
+ | </python> | ||
+ | |||
+ | === 2. feladat === |
A lap 2013. április 16., 11:11-kori változata
Tartalomjegyzék |
Osztályok
- Az osztályok egységbe zárnak és a felesleges információt elrejtik.
- Az osztályok metódusokat és változókat tartalmaznak. Metódusokat tekintsük osztályokon belüli függvényeknek.
- Tekintsünk erre úgy, hogy a kód egy részét (mind tárolókat, mind a függvényeket nézve) összefogjuk.
- Egy objektum egy osztály konkrét megvalósítása.
Egy metódust az alábbi módon definiálunk pythonban:
class Foo: def setx(self, x): self.x = x def bar(self): print self.x
- Itt a lényeges dolog a self változó, ami mindig az első argumentuma a metódusnak. Ez mindig a konkrét megvalósított objektumot jelöli. Tehát külön értékadás nélkül self.x az osztályon (objektumon) belüli x változó, aminek az értékét állítjuk be a setx függvénnyel.
- Az alábbi módon hozhatunk létre objektumokat és hívhatjuk meg azok metódusait:
f = Foo() f.setx(5) f.bar() Foo.setx(f,5) Foo.bar(f)
- Fontos, hogy Pythonban futási időben is változhatnak az osztályhoz tartozó változók:
del f.x
- Itt tehát magát a változót töröljük.
- Minden egyes objektum mögött a háttérben létezik egy szótár, ami tartalmazza az osztály elemeit:
g = Foo() vars(g) g.__dict__
- Konstruktornak hívjuk azt a metódust, ami az objektum létrehozásával együtt hívódik meg:
class Test: def __init__(self): print "Mostmar elhiszed?" x = Test()
- A destruktor konzisztens módon az objektum törlésével együtt hívódik meg:
class Bar: def __init__ (self, iamthis): self.iamthis = iamthis def __str__ (self): return self.iamthis bar = Bar('apple') print bar
Feladatok
1. faladat
- változtasd az osztály szintű változókat
>>> class A: ... pass ... >>> A.v1 = 10 >>> x=A() # létrehozok két példányt >>> y=A() >>> x.v1 # példányon belül is elérem az osztály szintű változót 10 >>> x.v1 = 34 # itt viszont létrehozok egy példány szintűt aminek a neve felülírja az osztály szintűt >>> y.v1 10 >>> x.v1 34 >>> A.v1 10 >>> A.v1 = 12 # itt az osztályszintű változót változtatjuk >>> x.v1 # mivel felülírtuk a v1-t az x példányban így ezen már nincs hatása 34 >>> y.v1 12 >>> A.v1 12
- példa dinamikus modosításra
>>> class A: ... pass ... >>> def pow(obj): ... return obj.base ** obj.exp ... >>> >>> x = A() >>> x.base, x.exp = 5,2 >>> print pow(x) 25