Informatika2-2022/CsütGyak04
(→Szavak) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | == Szélsőértékek == | + | ==Előző óra== |
+ | |||
+ | === Szélsőértékek === | ||
Írjuk meg a minimum() és maximum() függvényt, aminek a bemenete egy lista és kiemenete a lista legkisebb, illetve legnagyobb eleme. | Írjuk meg a minimum() és maximum() függvényt, aminek a bemenete egy lista és kiemenete a lista legkisebb, illetve legnagyobb eleme. | ||
− | == Legnagyobb, legkisebb == | + | === Legnagyobb, legkisebb === |
Írjunk egy két paraméteres függvényt <code>szelsoertek</code> néven, első paramétere legyen: ''l'', ami egy számokat tartalmazó lista, a második pedig egy <b>True</b> vagy <b>False</b> érték | Írjunk egy két paraméteres függvényt <code>szelsoertek</code> néven, első paramétere legyen: ''l'', ami egy számokat tartalmazó lista, a második pedig egy <b>True</b> vagy <b>False</b> érték | ||
9. sor: | 11. sor: | ||
A függvény térjen vissza a lista legnagyobb elemek indexeivel, ha a második paraméter <b>True</b>, egyébként pedig legkisebb elemének indexeivel. | A függvény térjen vissza a lista legnagyobb elemek indexeivel, ha a második paraméter <b>True</b>, egyébként pedig legkisebb elemének indexeivel. | ||
− | ==Tuple== | + | ===Tuple=== |
Definiáljunk egy függvényt lookup() néven, aminek 2 argumentuma van. A második argumentuma egy lista, ami 2 hosszú tuple-ket tartalmaz, az első argumentum pedig a kulcs. A lookup(kulcs, lista) hívás térjen vissza az első olyan tuple második tagjával, aminek az első tagja megegyezik a kulcs bemenettel. Ha nincs ilyen tuple a listában, akkor térjen vissza None-nal. | Definiáljunk egy függvényt lookup() néven, aminek 2 argumentuma van. A második argumentuma egy lista, ami 2 hosszú tuple-ket tartalmaz, az első argumentum pedig a kulcs. A lookup(kulcs, lista) hívás térjen vissza az első olyan tuple második tagjával, aminek az első tagja megegyezik a kulcs bemenettel. Ha nincs ilyen tuple a listában, akkor térjen vissza None-nal. | ||
− | ==Legnagyobb közös osztó== | + | ===Legnagyobb közös osztó=== |
Definiáljuk az lnko() függvényt, aminek paramétere két természetes szám és visszatér a legnagyobb közös osztójukkal. (Ehhez felhasználható a prím_faktorizáció() függvény.) | Definiáljuk az lnko() függvényt, aminek paramétere két természetes szám és visszatér a legnagyobb közös osztójukkal. (Ehhez felhasználható a prím_faktorizáció() függvény.) | ||
− | ==Leghosszabb sorozat == | + | ==Fő== |
+ | |||
+ | ===Leghosszabb sorozat === | ||
Írjunk egy függvényt, aminek bemenete egy lista és visszatér a leghosszabb sorozat hosszával, amiben egy tag egymás után következik a listában.<br> | Írjunk egy függvényt, aminek bemenete egy lista és visszatér a leghosszabb sorozat hosszával, amiben egy tag egymás után következik a listában.<br> | ||
24. sor: | 28. sor: | ||
3 | 3 | ||
− | ==Partíció== | + | ===Partíció=== |
Definiáljuk a partíció() függvényt, aminek a bemenete egy lista és visszatér egy olyan listával, amiben listánként összegyűjti a megegyező elemeket.<br> | Definiáljuk a partíció() függvényt, aminek a bemenete egy lista és visszatér egy olyan listával, amiben listánként összegyűjti a megegyező elemeket.<br> | ||
31. sor: | 35. sor: | ||
[[1],[2,2],[3,3,3,3],[4]] | [[1],[2,2],[3,3,3,3],[4]] | ||
− | == Átlaghoz legközelebbi == | + | === Átlaghoz legközelebbi === |
Írjunk függvényt, mely a kapott valós számokat tartalmazó listában megkeresi a lista elemeinek átlagához legközelebbi számot és ezzel tér vissza. | Írjunk függvényt, mely a kapott valós számokat tartalmazó listában megkeresi a lista elemeinek átlagához legközelebbi számot és ezzel tér vissza. | ||
+ | |||
+ | ===Mélységi szám=== | ||
+ | |||
+ | Programozzuk le a mélység() függvényt, aminek a bemenete egy listákat tartalmazó lista és eldönti, hogy mi a lista legnagyobb mélysége. A mélység azt jelenti, hogy mi a legjobban beágyazott lista beágyazási száma. Példuául [[[]]]-nek 3-at kapunk, mert egy lista van egy listában és abban egy lista. Tipp: A legegyszerűbb ha arra törekszünk, hogy a függvényt rekurzív módon meghívjuk allistákra. | ||
==Nehezebbek== | ==Nehezebbek== | ||
+ | |||
+ | ===Szavak=== | ||
+ | |||
+ | ====1.==== | ||
+ | |||
+ | Definiáljuk a kiejtés() függvényt, aminek bemenete egy sztring és a program térjen vissza <b>True</b>-val, ha ugyanannyi magánhangzó van benne, mint mássalhangzó, egyébként pedig <b>False</b>-szal. Az egyszerűsítés kedvéért használhatjuk az angol abc-t. | ||
+ | |||
+ | ====2.==== | ||
+ | |||
+ | Írjuk meg a nehéz() függvényt, ami egy sztringről eldönti, hogy nehéz szónak számít-e a sztring. A függvény térjen vissza <b>True</b>-val ha két magássalhangzó egymás után következik benne és térjen vissza <b>False</b>-szal egyébként. Az egyszerűsítés kedvéért használhatjuk az angol abc-t. | ||
+ | |||
=== Pascal === | === Pascal === | ||
+ | |||
A Pascal-háromszög a binomiális együtthatók háromszög formában való elrendezése. Részletes leírás található pl. a magyar [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pascal-h%C3%A1romsz%C3%B6g wikipédián]. | A Pascal-háromszög a binomiális együtthatók háromszög formában való elrendezése. Részletes leírás található pl. a magyar [https://hu.wikipedia.org/wiki/Pascal-h%C3%A1romsz%C3%B6g wikipédián]. | ||
A lényeg az, hogy az ''n.'' sor ''k.'' eleme az az ''"n alatt a k"'' binomiális együttható, és minden elem a felette levő kettő összege. | A lényeg az, hogy az ''n.'' sor ''k.'' eleme az az ''"n alatt a k"'' binomiális együttható, és minden elem a felette levő kettő összege. | ||
62. sor: | 82. sor: | ||
* ''utotagok'', egy lista, amiben az utótagok vannak hasonlóan. | * ''utotagok'', egy lista, amiben az utótagok vannak hasonlóan. | ||
* A adja vissza az összes lehetséges összerakott nevet egy listában. | * A adja vissza az összes lehetséges összerakott nevet egy listában. | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− |
A lap 2022. március 7., 11:43-kori változata
Tartalomjegyzék |
Előző óra
Szélsőértékek
Írjuk meg a minimum() és maximum() függvényt, aminek a bemenete egy lista és kiemenete a lista legkisebb, illetve legnagyobb eleme.
Legnagyobb, legkisebb
Írjunk egy két paraméteres függvényt szelsoertek
néven, első paramétere legyen: l, ami egy számokat tartalmazó lista, a második pedig egy True vagy False érték
A függvény térjen vissza a lista legnagyobb elemek indexeivel, ha a második paraméter True, egyébként pedig legkisebb elemének indexeivel.
Tuple
Definiáljunk egy függvényt lookup() néven, aminek 2 argumentuma van. A második argumentuma egy lista, ami 2 hosszú tuple-ket tartalmaz, az első argumentum pedig a kulcs. A lookup(kulcs, lista) hívás térjen vissza az első olyan tuple második tagjával, aminek az első tagja megegyezik a kulcs bemenettel. Ha nincs ilyen tuple a listában, akkor térjen vissza None-nal.
Legnagyobb közös osztó
Definiáljuk az lnko() függvényt, aminek paramétere két természetes szám és visszatér a legnagyobb közös osztójukkal. (Ehhez felhasználható a prím_faktorizáció() függvény.)
Fő
Leghosszabb sorozat
Írjunk egy függvényt, aminek bemenete egy lista és visszatér a leghosszabb sorozat hosszával, amiben egy tag egymás után következik a listában.
Például:
f([1,2,2,2,3]) 3
Partíció
Definiáljuk a partíció() függvényt, aminek a bemenete egy lista és visszatér egy olyan listával, amiben listánként összegyűjti a megegyező elemeket.
Például:
partíció([1,2,2,3,3,3,3,4]) [[1],[2,2],[3,3,3,3],[4]]
Átlaghoz legközelebbi
Írjunk függvényt, mely a kapott valós számokat tartalmazó listában megkeresi a lista elemeinek átlagához legközelebbi számot és ezzel tér vissza.
Mélységi szám
Programozzuk le a mélység() függvényt, aminek a bemenete egy listákat tartalmazó lista és eldönti, hogy mi a lista legnagyobb mélysége. A mélység azt jelenti, hogy mi a legjobban beágyazott lista beágyazási száma. Példuául [[[]]]-nek 3-at kapunk, mert egy lista van egy listában és abban egy lista. Tipp: A legegyszerűbb ha arra törekszünk, hogy a függvényt rekurzív módon meghívjuk allistákra.
Nehezebbek
Szavak
1.
Definiáljuk a kiejtés() függvényt, aminek bemenete egy sztring és a program térjen vissza True-val, ha ugyanannyi magánhangzó van benne, mint mássalhangzó, egyébként pedig False-szal. Az egyszerűsítés kedvéért használhatjuk az angol abc-t.
2.
Írjuk meg a nehéz() függvényt, ami egy sztringről eldönti, hogy nehéz szónak számít-e a sztring. A függvény térjen vissza True-val ha két magássalhangzó egymás után következik benne és térjen vissza False-szal egyébként. Az egyszerűsítés kedvéért használhatjuk az angol abc-t.
Pascal
A Pascal-háromszög a binomiális együtthatók háromszög formában való elrendezése. Részletes leírás található pl. a magyar wikipédián. A lényeg az, hogy az n. sor k. eleme az az "n alatt a k" binomiális együttható, és minden elem a felette levő kettő összege. Írjuk meg a pascal nevű függvényt, ami visszaadja a Pascal-háromszög első néhány sorát listák listájaként. A függvény paramétere:
- n, hogy hány sort számoljunk ki
Így tehát pl. pascal(4)-nek a következőt kell visszaadnia:
[[1], [1, 1], [1, 2, 1], [1, 3, 3, 1]]
Az elemek kiszámolásához ne a binomiális együttható általános (faktoriálisos) képletét használjuk, hanem azt, hogy a felette levő két elem összege!
Név generátor
Egy olyan számítógépes játékon dolgozunk, amiben rendszeresen találkozunk más, a számítógép által megszemélyesített, karakterekkel. Ezeknek a karaktereknek számítógép véletlenszerűen választ nevet, azonban szeretnénk elkerülni hogy ugyanazt a nevet sokszor lássa a játékos. Ezért ahelyett hogy egy listányi nevet megadtunk volna a játék készítésekor, inkább külön-külön egy listányi előtagot és utótagot adtunk meg, hogy ezekből rakja össze a karakterek neveit.
Írjuk meg a függvényt, ami az összes lehetséges nevet összerakja az adott elő és utótagok listája alapján.
- A függvény neve legyen nev_generator, és két paramétere legyen
- elotagok, egy lista, amiben az előtagok szerepelnek karakterláncokként
- utotagok, egy lista, amiben az utótagok vannak hasonlóan.
- A adja vissza az összes lehetséges összerakott nevet egy listában.