Informatika4-2018/Gyakorlat6
a (→Nem statikus) |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
* override | * override | ||
* túlterhelés | * túlterhelés | ||
− | - | + | -ről |
<java> | <java> |
A lap 2018. október 18., 13:05-kori változata
Tartalomjegyzék |
Overriding
Nem statikus
Ha egy osztályban van egy ugyanolyan szignatúrájú metódus, mint az ősében, akkor beszélünk
- felülírás, felüldefiniálás
- override
- túlterhelés
-ről
public class Parent { float f(float x) { ... } } public class Child extends Parent { float f(float x) { ... } }
Ekkor az alábbi f hívások mást adnak vissza, attól függően, hogy hogyan írtuk felül.
Parent parent = new Parent(); Child child = new Child(); parent.f(3.14f); // <- szülőben lévő f child.f(3.14f); // <- gyerekben lévő f
Viszont ez akkor is így történik, ha minkettőt az ősosztlyként tárolom.
Parent objects = new Parent[2]; objects[0] = new Parent(); objects[1] = new Child(); // leszármazott osztály az ősosztállyá konvertálódik objects[0].f(3.14f); // <- szülőben lévő f objects[1].f(3.14f); // <- gyerekben lévő f
Vagyis az íly módon meghívott f őrzi azt, hogy hogyan hoztuk létre az aktuális példányt.
Ez a dinamikus polimorfizmus és a hatását egy felüldefiniált metóduson keresztül láthattuk.
Statikus
Nem ez a helyzet statikus metódusnál.
public class Parent { static float f(float x) { ... } } public class Child extends Parent { static float f(float x) { ... } }
Ekkor hiába Child konstruktorral jött létre egy Parent típusú változó, akkor is a Parent.f hívódik meg.
Parent objects = new Parent[2]; objects[0] = new Parent(); objects[1] = new Child(); // leszármazott osztály az ősosztállyá konvertálódik objects[0].f(3.14f); // <- Parent.f objects[1].f(3.14f); // <- Parent.f
Figyeljük meg, hogy statikus metódust osztályra szoktunk hívni (Parent.f vagy Child.f), ezért warning-ot kapunk, de akkor is ugyanaz történik.
Vagyis a statikus felüldefiniálás elvész, az számít, hogy mely típus statikus metódusát hívjuk, nem pedig az hogy a konkrét példány hogyan jött létre.