Képletszerkesztés
22. sor: | 22. sor: | ||
Ez utóbbit akkor használjuk ha sorszámozni akarjuk a képleteinket. Ha nem akarunk sorszámot<br> | Ez utóbbit akkor használjuk ha sorszámozni akarjuk a képleteinket. Ha nem akarunk sorszámot<br> | ||
− | \begin{equation*} bla bla \end{equation*} | + | \begin{equation*} bla bla \end{equation*} |
+ | |||
Gyakran a hosszú képletek vagy a szemléletesség miatt szükséges képleteink eltörése ez a multline vagy a split parancsokkal oldható meg. A split hasznosabb mert lehetőség van igazitási pontok kijelölésére. | Gyakran a hosszú képletek vagy a szemléletesség miatt szükséges képleteink eltörése ez a multline vagy a split parancsokkal oldható meg. A split hasznosabb mert lehetőség van igazitási pontok kijelölésére. | ||
− | # \begin{multline}<br> | + | # |
+ | \begin{multline}<br> | ||
5+7-3\\<br> | 5+7-3\\<br> | ||
=12-3<br> | =12-3<br> | ||
− | + | \end{multline} | |
+ | |||
# | # | ||
A lap 2006. december 13., 11:30-kori változata
Matematikai képletek szerkesztése
Latex használatát mindenképpen meg kell tanulni ha valaki matematikai cikket szeretne írni. Az alábbiakban a hagyományos Latex ismereteken túlmutató képletszerkesztési ismereteket írom le.
Az első dolog mai tenni kell hogy preambulumba beírjuk a
\usepackage{amsmath}
kifejezést.
Képletek és sorszámozásuk
Kétféle képletet különböztetünk meg a
- szövegközi
- kiemelt képletet.
A szövegközi képlet legfontosabb megadási módjai
- $ bla bla $
- \( bla bla \)
A kiemelt képletek fontosabb megadási módjai
- $$ bla bla $$
- \[ bla bla \]
- \begin{equation} bla bla \end{equation}
Ez utóbbit akkor használjuk ha sorszámozni akarjuk a képleteinket. Ha nem akarunk sorszámot
\begin{equation*} bla bla \end{equation*}
Gyakran a hosszú képletek vagy a szemléletesség miatt szükséges képleteink eltörése ez a multline vagy a split parancsokkal oldható meg. A split hasznosabb mert lehetőség van igazitási pontok kijelölésére.
\begin{multline}
5+7-3\\
=12-3
\end{multline}
kifejezést használjuk.