Képletszerkesztés

A MathWikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vajdaistvan (vitalap | szerkesztései) 2006. december 13., 15:31-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

Matematikai képletek szerkesztése

Latex használatát mindenképpen meg kell tanulni ha valaki matematikai cikket szeretne írni. Az alábbiakban a hagyományos Latex ismereteken túlmutató képletszerkesztési ismereteket írom le. Ezek nagyrészt önkényesen választottak, de igyekeztem a ténylegesen jelentkező kérdésekre választ adni. Ahol felmerülhet még kérdés, az főleg az elsőéves számelmélethez kapcsolódó szimbólumok illetve általában az algebrai, halmazelméleti jelek kifejezések használatában lehet.


Az első dolog mai tenni kell hogy a latex fájl preambulumába beírjuk a
\usepackage{amsmath}
kifejezést.


Képletek és sorszámozásuk

Kétféle képletet különböztetünk meg a

  • szövegközi
  • kiemelt képletet.

A szövegközi képlet legfontosabb megadási módjai

  • $ bla bla $
  • \( bla bla \)

A kiemelt képletek fontosabb megadási módjai

  • $$ bla bla $$
  • \[ bla bla \]
  • \begin{equation} bla bla \end{equation}

Ez utóbbit akkor használjuk ha sorszámozni akarjuk a képleteinket. Ha nem akarunk sorszámot
\begin{equation*} bla bla \end{equation*}

kifejezést használjuk.

Képletek eltörése

Gyakran a hosszú képletek vagy a szemléletesség miatt szükséges képleteink eltörése ez a multline vagy a split parancsokkal oldható meg. A split hasznosabb mert lehetőség van igazitási pontok kijelölésére.

 \begin{multline}
5+7-3\\
=12-3
\end{multline}
 \begin{equation}
\begin{split}
52 &= 42+10\\
&= 12+40
\end{split}
\end{equation}

Több képlet igazítása

Előfordul, hogy egy egyenletrendszert egy kiemelt képletben szeretnénk megjelentetni. Erre használható a gather és az align környezetek. Mindkettőnek van csillagos változata, arra az esetre ha nem szeretnénk számozni az adott képletet.

  • Képletek igazítás nélkül
  \begin{gather}
a^2+b^2\\
(a+b)^2
\end{gather}
  • Képletek igazítással
  \begin{align}
x&=a^2+b^2\\
y&=(a+b)^2
\end{align}

Hatványok,indexek,binomiális együttható

Az alsó és a felső indexek használata ismert, a ^{bla bla} illetve a _{bla bla} parancsokkal érhetjük el. Előfordulhat viszont hogy szöveget akarunk tenni az indexbe. Ezt a \mbox illetve a \textrm parancsokkal érhetjük el.

  1. $x^{\textrm{n}}$
  2. $x^{\mbox{n}}$

módon. A \mbox paranccsal az a probléma, hogy a kitevőben is ugyanolyan betűméretet használ mint a normál szövegben.

A kombinatorikában és a valószínűségszámításban gyakran használjuk a binomiális együtthatót. Ezeket a \dbinom{valami}{valami} illetve a \tbinom{akármi}{akármi} parancsokkal varázsolhatjuk elő.

Zárójelezés és esetszétválasztás

Azokat a zárójeleket amelyekre általában szükség van a billentyűzetről is be lehet vinni. Azt kell csak biztosítani, hogy a zárójelek közötti térköz illetve a zárójelek mérete megfelelő nagyságű legyen. Ezt a \left és a \right parancsok zárójelek előtt történő szerepeltetésével érhetjük el. Az esetszétválasztást mátrixos technikával is meg lehet oldani, de használható a cases parancs is.

\[
g(x)=
\begin{cases}
3 & \text{ha $x=0$}\\
4 & \text{ha $x=1$}
\end{cases}
\]

Személyes eszközök