Matematika A1a 2008/3. gyakorlat

A MathWikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Mozo (vitalap | szerkesztései) 2008. szeptember 21., 20:28-kor történt szerkesztése után volt.

<Matematika A1a 2008

Koordináta reprezentációk

Lineáris kombinációnak nevezzük a

\lambda_1.\mathbf{a}_1+\lambda_2.\mathbf{a}_2+...+\lambda_n.\mathbf{a}_n

alakú kifejezéseket, ahol a λ-k számok, az a-k vektorok.

Tétel.

  1. Ha b1 és b2 két nempárhuzamos vektor a síkban, akkor a sík minden vektora egyértelműen előáll ezek lineáris kombinációjaként:
    \mathbf{v}=\lambda_1.\mathbf{b}_1+\lambda_2.\mathbf{b}_2
  2. Ha b1, b2 és b3 három, nem egy síkban lévő vektor, akkor a tér minden vektora egyértelműen előáll ezek lineáris kombinációjaként:
    \mathbf{v}=\lambda_1.\mathbf{b}_1+\lambda_2.\mathbf{b}_2+\lambda_3.\mathbf{b}_3

Síkban két nempárhuzamos vektor halmazát, térben három nem egysíkban lévő vektor halmazát bázisnak nevezünk. Ha ezek egységhosszúságúak és páronként merőlegesen egymásra, akkor ortonormált bázist alkotnak. A jobbsodrású (v.ö.: jobbcsvarszabály) ortonormált bázis a térben az (i, j, k).

Egy v térvektornak B = (b1, b2, b3) bázisra vonatkozó koordinátareprezentációja az az oszlopmátrix, melynek elemei rendre az előző tételbeli egyértelműen létező λ-k:

[\mathbf{v}]_B=\begin{bmatrix}\lambda_1\\ \lambda_2\\ \lambda_3
\end{bmatrix}

A vektorműveletek a koordinátareprezentációban a következők lesznek.

[\mathbf{a}+\mathbf{b}]=\left[

\begin{matrix}

a_1+b_1\\

a_2+b_2\\

a_3+b_3

\end{matrix}

\right],\quad\quad[\lambda.\mathbf{a}]=\left[

\begin{matrix}

\lambda\cdot a_1\\

\lambda\cdot a_2\\

\lambda\cdot a_3

\end{matrix}

\right],
\mathbf{a}\cdot\mathbf{b}=a_1b_1+a_2b_2+a_3b_3,\quad\quad[\mathbf{a}\times\mathbf{b}]=\left[

\begin{matrix}

\;\;a_2b_3-b_2a_3\\

 -a_1b_3+b_1a_3\\

\;\; a_1b_2-b_1a_2

\end{matrix}

\right]

Külön fontos a vektoriális szorzat esetén megemlíteni a

\left|\begin{matrix}\mathbf{i}& \mathbf{j}&\mathbf{k}\\

a_1& a_2 & a_3\\

b_1&b_1&b_3\end{matrix}\right|=\mathbf{a}\times\mathbf{b}

determnánssal történő kiszámolási módot és a skaláris szorzást, mint mátrixszorzást:

\begin{matrix}
 & \begin{bmatrix}b_1 \\b_2\\b_3\end{bmatrix} \\ & \\
\begin{bmatrix}a_1 & a_2 & a_3\end{bmatrix} & \mathbf{ab}
\end{matrix}

Egyenes és sík

Legyen r0 az e egyenes egy pontjának helyvektora, v az irányvektora. Ekkor az egyenes bármely r pontja előáll (alkalmas t valós paraméterrel)

\mathbf{r}=\mathbf{r}_0+t\cdot\mathbf{v}

alakban, hiszen az r - r0 vektor párhuzamos az egyenessel (sőt: az egyesben van), így a v irányvektor skalárszorosa. A t jelölés az "időre" utal. Ha feltételezzük, hogy egy pont sebessége az egyenesen v, akkor t azt jelenti, hogy az r0-végpontából az r végpontjába mennyi idő alatt jutunk el.

A fenti egyenletet az e egyenes paraméteres vektoregyenletének nevezzük. Ha felÍrjuk koordinátareprezetnációban, akkor a

\begin{pmatrix}
x \\ y\\ z
\end{pmatrix}=\begin{pmatrix}
x_0 \\ y_0\\ z_0
\end{pmatrix} + t\begin{pmatrix}
v_1 \\ v_2\\ v_3
\end{pmatrix} vagyis a \left\{\begin{matrix}
x =x_0+ tv_1\\ y=y_0+ tv_2\\ z=z_0 + tv_3
\end{matrix}\right.

egyenletrendszert kapjuk, melyet az e egyenes paraméteres egyenletrendszerének nevezünk.

Házi feladatok

Személyes eszközök