Matematika A2a 2008/1. gyakorlat

A MathWikiből
(Változatok közti eltérés)
(Függvénytér)
(Példák)
14. sor: 14. sor:
 
:<math>f=\lambda_1</math><math>f_1</math> + <math>\lambda_2</math><math>f_2</math> + ...+ <math> \lambda_n</math><math>f_n</math>,
 
:<math>f=\lambda_1</math><math>f_1</math> + <math>\lambda_2</math><math>f_2</math> + ...+ <math> \lambda_n</math><math>f_n</math>,
 
ahol  f<sub>1</sub>, ..., f<sub>n</sub> &isin; ''B''. ''B'' elemszáma a dimenzió.
 
ahol  f<sub>1</sub>, ..., f<sub>n</sub> &isin; ''B''. ''B'' elemszáma a dimenzió.
 +
A lineáris tér egy részhalmaza altér, ha zárt az összeadásra és a számmal való szorzásra.
 
===Példák===
 
===Példák===
'''1.''' <math>\mathbf{R}^{\mathbf{R}}</math>, melynek elemeit koordinátarendszerben is tudjuk ábrázolni.  
+
'''1.'''  
 +
:<math>\mathbf{R}^{\mathbf{R}}</math>,  
 +
melynek elemeit koordinátarendszerben is tudjuk ábrázolni. Természetesen ez végtelen dimenziós.
 +
 
 +
'''2.''' Az intervallumon korlátos függvények B(I) halmaza altere az előzőnek.
 +
 
 +
'''3.''' A zárt intervallumon folytonos függvények C[a,b] tere része az a B[a,b]-nek. Ugyanígy a Riemann integrálható függvények is R[a,b]
 +
 
 +
'''4.'''
  
 
<!-- Az első gyakorlaton a '''R'''<sup>n</sup> topologikus tulajdonságait beszéljük meg, különös tekintettel, az '''R'''<sup>n</sup> egy részhalmazából '''R'''<sup>m</sup>-be ható folytonos leképezésekre. A meghatározottság kedvéért '''R'''<sup>n</sup>-en a
 
<!-- Az első gyakorlaton a '''R'''<sup>n</sup> topologikus tulajdonságait beszéljük meg, különös tekintettel, az '''R'''<sup>n</sup> egy részhalmazából '''R'''<sup>m</sup>-be ható folytonos leképezésekre. A meghatározottság kedvéért '''R'''<sup>n</sup>-en a

A lap 2010. február 5., 11:29-kori változata

Ez az szócikk a Matematika A2a 2008 alszócikke.

Függvénytér

A félév során gyakran fogunk találkozni olyan lineáris terekkel (a lineáris tér fogalmát az előadáson tanuljuk meg), melyek elemi függvények. Ezeknek alaptípusa a következő. Legyen H tetszőleges halmaz. Ekkor a

\{f:H\to \mathbf{R}\}=_\mathrm{def}H^\mathbf{R}\,

halmazt, azaz a H-n értelmezett R-be képező függvények halmazát függvénytérnek nevezzük. A függvénytér lineáris tér a pontonként műveletekkel, azaz a következőkkel:

f+g:H\to \mathbf{R},\quad x\mapsto f(x)+g(x)\,

ha λ valós szám, akkor

\lambda.f:H\to \mathbf{R},\quad x\mapsto \lambda.f(x)\,

Függvénytér lineáris alterét is függvénytérnek nevezzük. Lineáris altér egy lineáris tér részhalmaza, ha a fenti műveletekre zárt.

Az F függvénytér B részhalmaza bázis, ha B-beli elemek lineáris kombinációjával a tér összes eleme egyértelműen előáll, azaz ha minden fF-re léteznek egyértelműen olyan λ1, ..., λn számok, hogy

f = λ1f1 + λ2f2 + ...+ λnfn,

ahol f1, ..., fnB. B elemszáma a dimenzió. A lineáris tér egy részhalmaza altér, ha zárt az összeadásra és a számmal való szorzásra.

Példák

1.

\mathbf{R}^{\mathbf{R}},

melynek elemeit koordinátarendszerben is tudjuk ábrázolni. Természetesen ez végtelen dimenziós.

2. Az intervallumon korlátos függvények B(I) halmaza altere az előzőnek.

3. A zárt intervallumon folytonos függvények C[a,b] tere része az a B[a,b]-nek. Ugyanígy a Riemann integrálható függvények is R[a,b]

4.

2. gyakorlat
Személyes eszközök