Matematika A3a 2008/10. gyakorlat
Mozo (vitalap | szerkesztései) a (→Taylor-sor) |
Mozo (vitalap | szerkesztései) (→Taylor-sor) |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
(azaz ''f'' ''analitikus'' <math>z_0</math>-ban). | (azaz ''f'' ''analitikus'' <math>z_0</math>-ban). | ||
+ | A tétel tehét azt mondja ki, hogy "reguláris függvény analitikus". | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Megjegyezzük,''' hogy 1. mint minden nemnegatív egész hatványokat tartalmazó hatványsor, a Taylor-sor is egy körlap belsején abszolút konvergens, mely körlap sugara a konvergenciasugára, mely | ||
+ | :<math>R=\frac{1}{\limsup\limits_{n}\sqrt[n]{|a_n|}}\,</math> | ||
+ | ahol a sor a ∑a<sub>n</sub>(z-<math>z_0</math>)<sup>n</sup>, a körlap középpontja <math>z_0</math>, és ahol a reciprok kivételesen úgy értendő, hogy 1/0 = ∞, 1/∞ = 0. | ||
+ | |||
+ | '''2.''' A legyakrabban használt Taylor-sorok a következők: | ||
+ | |||
+ | :<math>|z|<1\mathrm{-re:}\quad\quad\frac{1}{1-z}=\sum\limits_{n=0}^{\infty} z^n\,</math> | ||
+ | :<math>|z|<\infty\mathrm{-re:}\quad\quad e^z=\sum\limits_{n=0}^{\infty} \frac{1}{n!}z^n\,</math> | ||
+ | :<math>|z|<\infty\mathrm{-re:}\quad\quad \sin(z)=\sum\limits_{n=0}^{\infty} \frac{(-1)^{n}}{(2n+1)!}z^{2n+1}\,</math> | ||
+ | :<math>|z|<\infty\mathrm{-re:}\quad\quad \cos(z)=\sum\limits_{n=0}^{\infty} \frac{(-1)^{n}}{(2n)!}z^{2n}\,</math> | ||
+ | :<math>|z|<\infty\mathrm{-re:}\quad\quad \mathrm{sh}(z)=\sum\limits_{n=0}^{\infty} \frac{1}{(2n+1)!}z^{2n+1}\,</math> | ||
+ | :<math>|z|<\infty\mathrm{-re:}\quad\quad \mathrm{ch}(z)=\sum\limits_{n=0}^{\infty} \frac{1}{(2n)!}z^{2n}\,</math> | ||
+ | :<math>|z|<1\mathrm{-re:}\quad\quad \mathrm{ln}(1+z)=\sum\limits_{n=1}^{\infty} \frac{(-1)^{n+1}}{n}z^n\,</math> | ||
+ | természetesen az utolsónál a z=1 pont 1 sugarú nyílt környezetében értelmezett logaritmusról van szó. | ||
+ | |||
+ | '''3. ''' Mint minden hatványsor ez is egyenletesen konvergál az összegfüggvényéhez, így tagonként deriválható és integrálható. | ||
+ | |||
+ | ===Laurent-sor=== | ||
+ | A következőkben olyan függvényekkel foglalkozunk, melyek egy adott pontban nem feltétlenül regulárisak, de azon kívül egy környzetben azok. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Tétel.''' Ha az ''f'': '''C''' <math>\supset\!\to</math> '''C''' függvény olyan, hogy a <math> \scriptstyle{z_0\in\overline{\mathbf{C}}}</math> pont egy <math> \scriptstyle{\dot{\mathrm{B}}_\delta(z_0)}</math> kipontozott környezetében az ''f'' függvény reguláris, akkor a <math>z_0</math> pont körül ''f'' Laurent-sorba fejthető, azaz léteznek olyan z_0 körüli | ||
+ | :<math>R_-<|z-z_0|<R_+\,</math> | ||
+ | körgyűrű hogy ezen belül egy | ||
+ | :<math>\sum\limits_{n=-\infty}^{+\infty}c_n(z-z_0)^n\,</math> | ||
+ | sor előállítja ''f''-et. | ||
+ | |||
+ | '''Megjegyzések.''' '''1.''' A körgyűrű sugarai: | ||
+ | |||
+ | :<math>R_+=\frac{1}{\limsup\limits_{n>0}\sqrt[n]{|c_n|}}\,</math> | ||
+ | :<math>R_-=\limsup\limits_{n<0}\sqrt[n]{|c_n|}\,</math> | ||
+ | |||
+ | '''2.''' Véges <math>z_0</math> komplex szám esetén a Laurent-sor együtthatói: | ||
+ | :<math>n\geq 1:\quad\quad c_n=\frac{1}{2\pi i}\oint\limits_{G}\frac{f(z)}{(z-z_0)^{n+1}}\mathrm{d}z</math> | ||
+ | azaz pontosan a '''Taylor-sor együtthatói,''' hiszen a deriváltakra vonatkozó Cauchy-formulákat a Taylor-sorral összevetve: | ||
+ | ::<math>f^{(n)}(z_0)}=\frac{n!}{2\pi i}\oint\limits_{G}\frac{f(z)}{(z-z_0)^{n+1}}\mathrm{d}z</math> | ||
+ | ::<math>\sum\limits_{n=0}^\infty\frac{f^{(n)}(z_0)}{n!}(z-z_0)^n</math> | ||
+ | bármilyen a <math>z_0</math>-t egyszer körülölelő, a körgyűrűben haladó zárt görbére. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
[[Kategória:Matematika A3]] | [[Kategória:Matematika A3]] |
A lap 2008. december 1., 16:16-kori változata
Laurent-sor
Taylor-sor
A Cauchy-féle integrálformula következménye a következő tétel, mely a komplex differenciálelmélet egyik megjellegzetesebb eredménye:
Tétel. Ha az f: C C függvény az értelmezési tartománya egy z0 pontjában és ennek egy nyílt környezetében komplex differenciálható (azaz z0-ban reguláris), akkor f a z0 pont egy V = Bδ(z0) környezetén mindenhol végtelenszer differenciálható, V minden pontjában az f z0-beli Taylor-sora konvergens és ennek határfüggvénye V-n előállítja f-et:
(azaz f analitikus z0-ban).
A tétel tehét azt mondja ki, hogy "reguláris függvény analitikus".
Megjegyezzük, hogy 1. mint minden nemnegatív egész hatványokat tartalmazó hatványsor, a Taylor-sor is egy körlap belsején abszolút konvergens, mely körlap sugara a konvergenciasugára, mely
ahol a sor a ∑an(z-z0)n, a körlap középpontja z0, és ahol a reciprok kivételesen úgy értendő, hogy 1/0 = ∞, 1/∞ = 0.
2. A legyakrabban használt Taylor-sorok a következők:
természetesen az utolsónál a z=1 pont 1 sugarú nyílt környezetében értelmezett logaritmusról van szó.
3. Mint minden hatványsor ez is egyenletesen konvergál az összegfüggvényéhez, így tagonként deriválható és integrálható.
Laurent-sor
A következőkben olyan függvényekkel foglalkozunk, melyek egy adott pontban nem feltétlenül regulárisak, de azon kívül egy környzetben azok.
Tétel. Ha az f: C C függvény olyan, hogy a pont egy kipontozott környezetében az f függvény reguláris, akkor a z0 pont körül f Laurent-sorba fejthető, azaz léteznek olyan z_0 körüli
körgyűrű hogy ezen belül egy
sor előállítja f-et.
Megjegyzések. 1. A körgyűrű sugarai:
2. Véges z0 komplex szám esetén a Laurent-sor együtthatói:
azaz pontosan a Taylor-sor együtthatói, hiszen a deriváltakra vonatkozó Cauchy-formulákat a Taylor-sorral összevetve:
- Értelmezés sikertelen (formai hiba): f^{(n)}(z_0)}=\frac{n!}{2\pi i}\oint\limits_{G}\frac{f(z)}{(z-z_0)^{n+1}}\mathrm{d}z
bármilyen a z0-t egyszer körülölelő, a körgyűrűben haladó zárt görbére.