Matematika A3a 2008/3. gyakorlat

A MathWikiből
(Változatok közti eltérés)
(Gyakorás)
(Speciális esetek)
24. sor: 24. sor:
 
csak x-től függ és innen az integráló szorzó:
 
csak x-től függ és innen az integráló szorzó:
 
:<math>\mu(x)=e^{\int R(x)\;dx}</math>
 
:<math>\mu(x)=e^{\int R(x)\;dx}</math>
 +
 +
 +
'''Példa.'''
 +
 +
Az x>0, y tetszőleges kezdeti érték tarrtományban oldjuk meg az alábbi egyenletet!
 +
:<math>(x^2+y^2+x)dx+xydy=0</math>, <math>(xyy'=-x^2-y^2-x)</math>
 +
'''Mo.''' <math>P=x^2+y^2+x</math>, <math>Q=xy</math>, <math>\partial_y P=2y</math>, <math>\partial_yQ=y</math> azaz nem egzakt, de
 +
:<math>\frac{\partial_y P-\partial_yQ}{Q}=\frac{2y-y}{xy}=\frac{1}{x}=R(x)</math>, <math>\mu(x)=e^{\int\frac{1}{x}\mathrm{d}x}=x</math>
 +
  
 
II. Keressük a megoldást a &mu;=&mu;(y) feltevéssel! Ekkor ln(&mu;)=ln(&mu;)(y) és &part;<sub>x</sub>ln(&mu;)=0, azaz
 
II. Keressük a megoldást a &mu;=&mu;(y) feltevéssel! Ekkor ln(&mu;)=ln(&mu;)(y) és &part;<sub>x</sub>ln(&mu;)=0, azaz

A lap 2015. szeptember 23., 13:53-kori változata

<Matematika A3a 2008

Tartalomjegyzék

Integráló tényező

Általában egy P(x,y)dx+Q(x,y)dy=0 alakú differenciálegyenlet esetén nem teljesül a rot(P,Q)=0 feltétel. Esetenként azonban található olyan μ kétváltozós pozitív értékű függvény, amellyel:

\mu(x,y) P(x,y)+y'\mu(x,y) Q(x,y)=0\,

már egzakt egyenlet. Vizsáljuk meg miből nyerhetjük az ilyen μ un. integráló szorzót! A rot(μP,μQ)=0 feltétel a következő:

\frac{\partial\mu P}{\partial y}=\frac{\partial\mu Q}{\partial x}\,
\mu\frac{\partial P}{\partial y}+P\frac{\partial\mu }{\partial y}=\mu\frac{\partial Q}{\partial x}+Q\frac{\partial \mu}{\partial x}\,
\mu\cdot\left(\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}\right)=Q\frac{\partial \mu}{\partial x}-P\frac{\partial\mu }{\partial y}\,

Mivel

\frac{1}{\mu}\frac{\partial \mu}{\partial x}=\frac{\partial \ln\mu }{\partial x}

és ugyanígy

\frac{1}{\mu}\frac{\partial \mu}{\partial y}=\frac{\partial \ln\mu }{\partial y}

ezért

\left(\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}\right)=Q\frac{\partial \ln\mu}{\partial x}-P\frac{\partial\ln\mu}{\partial y}\,

Ezt a parciális differenciálegyenletet kell megoldanunk ahhoz, hogy legyen integráló tényezőnk.

Speciális esetek

Megállapíthatjuk, hogy néha érdemes a μ-re felírt egyenletnek csak olyan megoldásait keresni, amelyek csak az egyik változótól függenek. Ez a következő esekben áll elő.

I. Keressük a megoldást a μ=μ(x) feltevéssel! Ekkor ln(μ)=ln(μ)(x) és ∂yln(μ)=0, azaz

\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}=Q\frac{\partial \ln\mu}{\partial x}\,

és

R(x)=\frac{\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}}{Q}=\frac{\partial \ln\mu}{\partial x}\,

csak x-től függ és innen az integráló szorzó:

\mu(x)=e^{\int R(x)\;dx}


Példa.

Az x>0, y tetszőleges kezdeti érték tarrtományban oldjuk meg az alábbi egyenletet!

(x2 + y2 + x)dx + xydy = 0, (xyy' = − x2y2x)

Mo. P = x2 + y2 + x, Q = xy, \partial_y P=2y, \partial_yQ=y azaz nem egzakt, de

\frac{\partial_y P-\partial_yQ}{Q}=\frac{2y-y}{xy}=\frac{1}{x}=R(x), \mu(x)=e^{\int\frac{1}{x}\mathrm{d}x}=x


II. Keressük a megoldást a μ=μ(y) feltevéssel! Ekkor ln(μ)=ln(μ)(y) és ∂xln(μ)=0, azaz

\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}=-P\frac{\partial \ln\mu}{\partial y}\,

és

S(x)=\frac{\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}}{P}=-\frac{\partial \ln\mu}{\partial y}\,

csak y-től függ és innen az integráló szorzó:

\mu(y)=e^{-\int S(y)\;dy}

Megj.: A gyakorlatban ilyenkor vesszük az

\frac{\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}}{Q} ill. \frac{\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}}{P}

törteket és ellenőrizzük, hogy rendre csak x-től vagy csak y-tól függenek. Ha valamelyik, akkor azt a megoldást választjuk.

III. Előfordulhat, hogy szeparábilis alakban kell keresnünk a parc. diff. egyenlet megoldását, azaz μ(x,y)=φ(x)ψ(y) alakban. Ekkor -- mint az könnyen ellenőrizhető -- az egyenlet

\frac{\partial P}{\partial y}-\frac{\partial Q}{\partial x}=Qf(x)-Pg(y)\,

alakú és az integráló szorzó

\mu(x,y)=e^{\int f(x)\;dx+\int g(y)\;dy}

Példa. Oldjuk meg az

y'=\frac{x^3+y^3}{xy^2}\,

egyenletet!

Mo. Átrendezve:

(x^3+y^3)\mathrm{d}x-xy^2\mathrm{d}y=0\,

yP=3y2, ∂xQ=-y2, azaz

\frac{-\mathrm{rot}\,(P,Q)(x,y)}{Q(x,y)}=\frac{3y^2+y^2}{-xy^2}=\frac{-4}{x}

azaz célravezet, ha μ-t μ(x) alakban keressük. Ekkor

\mu(x)=\frac{1}{x^4}

Ekkor az egyenlet:

\left(\frac{1}{x}+\frac{y^3}{x^4}\right)\mathrm{d}x-\frac{y^2}{x^3}\mathrm{d}y=0\,

egzakt, mert

\frac{3y^2}{x^4}-(-1)\frac{-3y^2}{x^4}=0\,

Integrálássa:

F(x,y)=\mathrm{ln}|x|+\frac{1}{-3}\frac{y^3}{x^3}+C(y),\quad\quad F(x,y)=-\frac{1}{3}\frac{y^3}{x^3}+C(x)\,

azaz

\mathrm{ln}|x|-\frac{1}{3}\frac{y^3}{x^3}=C
3x^3\mathrm{ln}\,c|x|=y^3
x\sqrt[3]{3\,\mathrm{ln}\,c|x|}=y(x)\,

Elméleti példák

1. Az y'=-P/Q homogén fokszámú egyenlet, melyben P és Q azonos fokszámú homogén függvények szintén egzakttá tehető az 1/(Px+Qy) szorzóval, ha ez nem az y'=-y/x egyenlet (ennek meg ismerjük a megoldását).

2. Keressünk integráló tényezőt az

y'+f(x)y=g(x)\,

közönséges elsőrendű inhomogén lineáris differenciálegyenlethez!

Világos, hogy nem egzakt, mert a

\mathrm{d}y-(g(x)-f(x)y)\,\mathrm{d}x=0

alakban a keresztben vett deriváltak: 0 és f(x).

Q=1 és P(x,y)=-g(x)+f(x)y ezért a μ-t adó parc.diff. egyenlet:

\mu f=\frac{\partial \mu}{\partial x}-(g(x)-f(x)y)\frac{\partial\mu }{\partial y}\,

Elegendő egy partikuláris megoldást találni, amit egyszerűen megkapunk, ha csak az olyan μ-ket keressük, amik csak az x-től függenek, ekkor ugyanis pl. g(x) nem is lesz az egyenletben. Ilyet találunk, mert:

\mu f=\frac{\partial \mu}{\partial x}\,
\mu f(x)=\mu'\,

Ez egy szeparábilis, aminek a megoldása:

f(x)=\frac{\mu'}{\mu}\,
f(x)=(\mathrm{ln}\,\mu)'\,

egy partikuláris megoldás:

\mu(x)=e^{F(x)}\,

ahol F'=f.

HF: Keressük meg ezzel az integáló szorzóval az általános megoldást!

Mo.

e^{F(x)}\mathrm{d}y+(-g(x)+f(x)y)e^{F(x)}\,\mathrm{d}x=0

Már egzakt, hiszen

e^{F(x)}f(x)=f(x)e^{F(x)}\,

Ekkor

\Phi(x,y)=ye^{F(x)}+C(x),\quad\quad \Phi(x,y)=ye^{F(x)}+\int -g(x)e^{F(x)}\,\mathrm{d}x+C(y)

azaz C=ye^{F(x)}-\int g(x)e^{F(x)}\,\mathrm{d}x

Gyakorlás

Oldja meg az alábbi egyenletet az a) y(π)=0 ill. b) y(2/π)=1 kezdeti feltétel mellett!

x\sin\frac{y}{x}-y\cos\frac{y}{x}+xy'\cos\frac{y}{x}=0

Mo. Legyen u = y / x, innen y' = u'x + u

\sin\frac{y}{x}-\frac{y}{x}\sin\frac{y}{x}+y'\cos\frac{y}{x}=0
\,\sin u-u\cos u+(u'x+u)\cos u=0
\,\sin u+u'x cos u=0
\,u'x\cos u =-\sin u

(itt megjegyzendő, hogy az u=kπ konstansok megoldások, azaz az eredetinek az y=kπx megoldásai)

\,\int-\frac{\cos u}{\sin u}\mathrm{d}u =\int\frac{\mathrm{d}x}{x}
\,-\ln|\sin u| =\ln|x|+C
\frac{1}{|\sin u|}=K_1|x|
\,1=Kx\sin \frac{y}{x} (K≠0)
2. gyakorlat
4. gyakorlat
Személyes eszközök