Népszerű webböngészők

A MathWikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fgabor (vitalap | szerkesztései) 2006. december 9., 20:40-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék

Melyek a legnépszerűbbek?[1]

Magyarországon egy ideig egyeduralkodó volt a Microsoft cég az Internet Exlorer-el, viszont egyre nagyobb teret hódítanak maguknak más programok. Leginkább a Mozilla és utódja a Mozilla Firefox lopta be magát az internetezni kívánó közönség szívébe. Elterjedt még számos hasznos és remek program többek közt az Opera is. A Mac-esek pedig a Mac-re szánt Internet Explorer-el vagy Safarival barangolhatnak a világhálón. További böngészők: Amaya, AOL, Avant, Epiphany, Netscape Browser, SeaMonkey, Shiira, stb...


Most kicsit részletesebben

Internet Explorer:[2]

A Microsoft Internet Explorer , rövidítve IE vagy MSIE, egy grafikus webböngésző, amely jelenleg a Microsoft Windows operációs rendszerek részét képezi. Az Internet Explorer a legelterjedtebb böngészőprogram, részesedése a piacon (2005 vége) ~81% (Firefox ~11%, Opera ~3,5%). Bár a program a különböző Windows verziókon kívül más platformokon is megjelent (Mac, Solaris, HP-UX), ezen változatok fejlesztése félbemaradt. Ennek ellenére a Mac változat mindmáig letölthető. Az Internet Explorernek 2001-től 2006-ig nem jelent meg új verziója, ezért nem tudta már annyira felvenni a versenyt a konkurens programokkal.

Mozilla:[3]

A Mozilla helyét lassan átveszi a Mozilla Firefox, bővebben ott.

Mozilla Firefox:[4]

A Mozilla böngésző forkja a Mozilla Firefox (eredetileg Mozilla Firebird), ami csak böngészésre használható, a Mozillánál lényegesen gyorsabb. Sokan kizárólag ezzel böngésznek. Nagyon sok bővítés érhető el hozzá, amelyek kényelmesebbé tehetik a nézelődést. Fontosabb tulajdonságok: füles böngészés (tabbed browsing), felugró ablakok tiltása, dinamikus képátméretezés, teljes képernyős üzemmód, beépített kereső, hathatós navigáció a billentyűzet segítségével, automatikus letöltés.

Opera:[5]

Az Opera egy ingyenes, igen kis méretű, több-platformon használható internetes programcsomag. Az Opera elsősorban egy webböngésző, de ezen kívül tartalmaz beépített levelező klienst, hírolvasó klienst, címjegyzéket, IRC alapú csevegő klienst, RSS és Atom hírolvasót, webeszközöket (widgeteket), valamint hagyományos és Bittorrent alapú letöltésvezérlőt is. Ezek a kiegészítő funkciók mindaddig rejtve maradnak az Operában, amíg a felhasználó nem kezdi el használni valamelyiket.

Az Operát az Opera Software, egy Oslóban jelenleg is működő norvég cég készíti. A böngésző Presto elnevezésű motorját (rendering engine) több kereskedelmi partner is használja, mint például az Adobe és a Macromedia a weblapok előnézetéhez a GoLive és Dreamweaver alkalmazásokban. Az Opera vezető poziciót szerzett a Smartphone és PDA készülékek böngészői között a Kisképernyős megjelenítés technológiájának köszönhetően. Az IBM-mel közösen az Opera egy speciális hangvezérelt technológiát is elhelyezett a böngészőben.

Az Opera zárt forráskódú, de ingyenesen letölthető és használható program. A nagyobb böngészők között az Opera a legkisebb méretű (sokkal kisebb, mint a népszerű Mozilla Firefox böngésző), ennek ellenére rendkívül gazdag funkciókészlettel rendelkezik. Az Opera az egyik leggyorsabb böngésző, és magas szinten követi a webes szabványokat. Az Opera kiemelkedő biztonsági eredményeket ért el, a többi böngészőhöz képest jóval kevesebb biztonsági hibát fedeztek fel benne, és ezeket kiemelkedő gyorsasággal javítot

Safari:[6]

A Safari kiaknázza az Apple brushed metal felhasználói interfészét (user interface), a könyvjelző sémája hasonlít az iTunes jukebox szoftveréhez, ezenkívül integrálták a QuickTime multimédia technológiáját, további vonása még a füles böngészés, mely hasonló a Mozillánál található megoldáshoz. Egy Google keresődoboz is az alapvető komponensek közé tartozik a Safari interfészben, mint egy automatikus szoftver-szolgáltatás, mely kiaknázza a Web lehetőségeit.

A kód, amely a weblapok megjelenítésért felel a Konqueror KHTML motorjára épül. Ebből következik, hogy a Safari belső HTML motorja szabad szoftver, és a GPL licence érvényes rá. Az Apple által végzett KHTML javításokat visszaolvasztják a Konqueror projektbe. Az Apple is ad ki további, járulékos kódokat (WebCore) nyilt forrású BSD licences 2. záradékkal. A webböngésző további forráskódja, beleértve a külső GUI-t, már nem nyílt.

1997-ig, az Apple Macintosh számítógépek Netscape Navigator böngészőt használtak. Ezt követően a Microsoft Internet Explorere lett az alapértelmezett böngésző. 2003 júniusában a Microsoft bejelentette, hogy felhagy az Internet Exploler for Macintosh fejlesztésével. Az Internet Explolert még tartalmazta a MacOS X 10.3 .

A Safari következő verziója, melyet a Mac OS X 10.4 tartalmazott, már rendelkezett RSS és Atom hírcsatorna olvasóval. További sajátosságai a privát böngészés (nem jegyzi fel a látogatott weboldalakat), képes archiválni és e-mail weboldalakat használni, valamint képes a könyvjelzőkben keresni.

Pár alapvető információ egy táblázatban a böngészőkről[7]: készítő, díjkötelesség, stb...

Böngésző Készítő Díjkötelesség Nyitott forrás Első megjelnése Legfrissebb verzió
Dátum Verzió
Internet Explorer Microsoft,
Spyglass
Ingyenes Nem 1995 augusztus 1.0 7.0 (2006 október 16.)
Internet Explorer for Mac Microsoft Ingyenes Nem 1996 április 23. 2.0
Mozilla Mozilla Foundation Ingyenes Igen 1999 március 19. M3 1.7.13 (2006 április 21.)
Mozilla Firefox Mozilla Foundation Ingyenes Igen 2002 szeptember 23. 0.1 2.0 (2006 október 24.)
Opera Opera Software Ingyenes Nem 1996 december 2.1 9.02 (2006 szeptember 21.)
Safari Apple Computer Ingyenes Nem 2003 június 30. 1.0 2.0.3(417.8) (2006 január 10.)
Személyes eszközök