Szerkesztő:Mozo/Linalg gyakorló 1.

A MathWikiből
< Szerkesztő:Mozo
A lap korábbi változatát látod, amilyen Mozo (vitalap | szerkesztései) 2014. március 26., 10:54-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Tartalomjegyzék

Alterek

1. Igazolja, hogy ha W1 és W2 altér V-ben, akkor

W_1\cap W_2 altér

Ugyanis, ha u,v ∈ W1W2, akkor u,v ∈W1 és u,v ∈ W2, de ezek zártak az összeadásra és a számmal való szorzásra, ezért: u+v ∈ W1 és u+v ∈ W2,, azaz u+v ∈ W1W2 és λ.u ∈ W1 és λ.u ∈ W2, azaz λ.u∈ W1W2,.

2. Igazoljuk, hogy ha W1 és W2 altér V-ben és W1W2, ≠ {0}, akkor

\dim \langle W_1,W_2 \rangle < \dim W_1 +\dim W_2

Először belátjuk, hogy

\dim \langle W_1,W_2 \rangle \leq \dim W_1 +\dim W_2

ha B bázis W1-ben és C bázis W2-ben BUC generátorrendszere \langle W_1,W_2 \rangle-nek, de nem nagyobb a számossága, mint |B|+|C|

\dim\langle W_1,W_2\rangle\leq |BUC|\leq |B|+|C|

Most belátjuk, a szigorú egyenlőtlenséget. W1W2 altér mindkét altérben, ezért ha a metszet nem 0, akkor egy D ⊆ W1W2 bázis kiegészíthető W1 bázisává és W2 bázisává: B'UD és DUC'-vel. Feltehető, hogy B' elemei különböznek C' elemeitől, mert ha nem, akkor különbözőkkémeg nyújthatók.

\dim \langle W_1,W_2 \rangle\leq|B'\cup D\cup C'|=|B'\cup D\cup D\cup C'|<|B'|+|D|+|D|+|C'|=\dim W_1 +\dim W_2

hiszen D elemeit kétszer számoltuk.

Egyenletrendszerek

1.

\begin{matrix}
\;\;\,x-y+z& = & 0\\
-3x+2y-z & = & 0\\
-2x+y+az & = & -1
\end{matrix}

Mo.

\begin{bmatrix}
1 & -1 & 1 & 0\\
-3 & 2 & -1 & 0\\
-2 & 1 & a & -1
\end{bmatrix}\sim\begin{bmatrix}
1 & -1 & 1 & 0\\
0 & -1 & 2 & 0\\
0 & -1 & a+2 & -1
\end{bmatrix} \sim\begin{bmatrix}
1 & -1 & 1 & 0\\
0 & -1 & 2 & 0\\
0 & 0  & a & -1
\end{bmatrix}

Ax=b-nek pontosan akkor van megoldása, ha r(A)=r(A|b) (itt a r(A) az A mátrix rangja). r(A) az oszlopok által kifeszített altér dimenziója.

3\leq r(A|b)\leq 3

hisz egyrészt csak háromemeletesek, másrészt van három független (1.,2.,4. oszlop). r(A)=3 pontosan akkor, ha a≠0. Ezesetben pedig valóban 1 megoldás van, mert det(A) ≠ 0.

Megoldás: x_0+Ker(A), Ker(A)={0}, mert A invertálható:

x_0=(1,2,1)


2.

2x+4y=-2\,
-y+z=1\,
x+y+z=b\,
[\mathbf{A}|\mathbf{y}]\sim\begin{bmatrix}
2 & 4 & 0 & -2\\
0 & -1 & 1 & 1\\
1 & 1 & 1 & b
\end{bmatrix}\sim\begin{bmatrix}
1 & 2 & 0 & -1\\
0 & -1 & 1 & 1\\
0 & -1 & 1 & b+1
\end{bmatrix} \sim\begin{bmatrix}
1 & 2 & 0 & -1\\
0 & -1 & 1 & 1\\
0 & 0 & 0 & b
\end{bmatrix}

Megoldhatóság: b=0

Megoldások száma: végtelen, mert dimKer(A)=3-dimIm(A)=3-2=1

Megoldások: inhomogén: (-1,0,1). Ker(A)={t(-2,1,1)}

Sajátértékfeladatok

1. Legyen A az x+2y=0 egyenesre tükrözés operátora. Számítsa ki az

\mathbf{B}=\mathbf{A}^{2009}-\mathbf{A}^2+\mathbf{I}\,

leképezés sajátértékeit és sajátvektorait!

A tükrözés, így páratlanadik hatványa önmaga, párosadik pedig az I. Emiatt B=A.

Mivel az egyenes: (1,2)\cdot(x,y)=0 ezért az egyik sajátvektor az (1,2), ehhez a -1 sajátréték tarozik, a másik (2,-1), melyhez az 1.

2. Legyen

A=\begin{pmatrix}
1 & 2 \\
1 & 2
\end{pmatrix}

határozzuk meg az A2009 sajátvektorait, sajátértékeit!

Ez egy y-x=0-be képező projekció. Az {(1,1), (-1,1)} bázisról áttérés:

T=\begin{pmatrix}
1 & -1 \\
1 & 1
\end{pmatrix}

Ennek inverze:

T^{-1}=\frac{1}{2}\begin{pmatrix}
1 & 1 \\
-1 & 1
\end{pmatrix}

Emiatt A a másik bázisban:

A'=T^{-1}AT=\frac{1}{2}\begin{pmatrix}
1 & 1 \\
-1 & 1
\end{pmatrix}\begin{pmatrix}
1 & 2 \\
1 & 2
\end{pmatrix}\begin{pmatrix}
1 & -1 \\
1 & 1
\end{pmatrix}=\frac{1}{2}\begin{pmatrix}
1 & 1 \\
-1 & 1
\end{pmatrix}\begin{pmatrix}
3 & 1 \\
3 & 1
\end{pmatrix}=\begin{pmatrix}
3 & 1\\
0 & 0\end{pmatrix}

Ennek n-edik hatványa:

A'^{n}=\begin{pmatrix}
3^n & *\\
0 & 0\end{pmatrix}

alakú, emiatt a sajátértéke 32009, a sajátvektor pedig: (1,0), azaz a régi bázisban (1,1).

3. Határozzuk meg

A=\begin{pmatrix}
1 & 2 \\
2 & 1
\end{pmatrix}

sajátvektorait, sajátértékeit!

Szimmetrikus, a karakterisztikus egyenlet:

(1-\lambda)(1-\lambda)-4=0\,

Megoldása: -1, 3 Ezekhez tartozó sajátvektorok:

\begin{pmatrix}
2 & 2 \\
2 & 2
\end{pmatrix},\begin{pmatrix}
-2 & 2 \\
2 & -2
\end{pmatrix}

szinguláris mátrixok magjaiból egy-egy elem.

Mátrixegyenletek

1. Oldja meg X-re!

A=\begin{pmatrix}
1 & 2 \\
2 & 1
\end{pmatrix}
AX=B\,

A invertálható, így beszorozhatunk az inverzével:

X=A^{-1}B\,

Itt A-t meghatározhatjuk együttes Gauss-szal.

2. Oldja meg X-re!

A=\begin{pmatrix}
1 & 1 \\
1 & 1
\end{pmatrix}
AX=B\,

A nem invertálható. A megoldást szintén Gauss-szal kereshetjük. B és X első oszlopait b-bel és x-szel jelölve: Ax=b-t kell megoldanunk, ha ez van és a másik oszlopokra is van, akkor ezeket összetéve adódik egy megoldás (ill. akár az összes is ha ezekez megfelelően csoportosítjuk).

Személyes eszközök