Info1 2010 - 6. gyakorlat
Ador (vitalap | szerkesztései) (→Hasznos parancsok) |
Ador (vitalap | szerkesztései) (→Hasznos parancsok) |
||
(egy szerkesztő 4 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
113. sor: | 113. sor: | ||
<font color=blue face="Courier New"> head </font> kiírja egy file elejét (''-n'' kapcsolóval megadható a sorok száma, default: 10) | <font color=blue face="Courier New"> head </font> kiírja egy file elejét (''-n'' kapcsolóval megadható a sorok száma, default: 10) | ||
<font color=blue face="Courier New"> tail </font> kiírja egy file végét (hasonlóan mint a head) | <font color=blue face="Courier New"> tail </font> kiírja egy file végét (hasonlóan mint a head) | ||
− | <font color=blue face="Courier New"> sort </font> sorbarendezi a file sorait, a ''-n'' kapcsolóval számokként értelmezve, ''-r'' | + | <font color=blue face="Courier New"> sort </font> sorbarendezi a file sorait, a ''-n'' kapcsolóval számokként értelmezve, |
+ | a ''-r'' kapcsoló megadásakor visszafelé rendez | ||
<font color=blue face="Courier New"> wc </font> '''W'''ord '''C'''ount, megszámolja a karaktereket, szavakat, sorokat a fájlban | <font color=blue face="Courier New"> wc </font> '''W'''ord '''C'''ount, megszámolja a karaktereket, szavakat, sorokat a fájlban | ||
+ | <font color=blue face="Courier New"> uniq </font> ha több egyforma sor jön egymás után, akkor a ''uniq'' csak egyet hagy meg ezek közül; | ||
+ | a ''uniq -c'' parancs megszámolja az egymás utáni egyforma sorokat | ||
<font color=blue face="Courier New"> diff </font> kiírja a megadott két file közötti különbséget | <font color=blue face="Courier New"> diff </font> kiírja a megadott két file közötti különbséget | ||
− | + | <font color=blue face="Courier New"> cut </font> oszloponként képes kivágni egy file-ból adatokat. | |
+ | Általában <font color=blue face="Courier New">cut -d' ' -f''x''</font> formában használjuk, itt a ''-d'' utáni karakter a mezőket | ||
+ | elválasztó karaktert jelenti (itt szóköz); | ||
+ | a ''-f'' kapcsoló után pedig a mezők számait kell megadni amiket szeretnénk megtartani. | ||
+ | Példák: | ||
+ | <font color=blue face="Courier New">cut -d' ' -f1,3</font> az első és harmadik mezőt írja ki, | ||
+ | <font color=blue face="Courier New">cut -d' ' -f1-4</font> pedig az elsőtől a negyedikig az összes mezőt. | ||
=== Szövegszerkesztők (editor) === | === Szövegszerkesztők (editor) === | ||
Próbáljátok ki a 'gedit' és 'kate' szövegszerkesztőket! | Próbáljátok ki a 'gedit' és 'kate' szövegszerkesztőket! | ||
+ | |||
+ | Mindkettőben van ''syntax highlighting'', vagyis ismernek sokféle programnyelvet, és ezek kulcsszavait ki tudják emelni, hogy segítsék a programozók munkáját. | ||
+ | |||
==== Billenytűkombinációk ==== | ==== Billenytűkombinációk ==== | ||
130. sor: | 142. sor: | ||
*''Ctrl-x'' : az eredeti helyről kivágja, és a vágólapra teszi a kijelölt szövegrészt | *''Ctrl-x'' : az eredeti helyről kivágja, és a vágólapra teszi a kijelölt szövegrészt | ||
*''Ctrl-v'' : beilleszti a vágólap tartalmát | *''Ctrl-v'' : beilleszti a vágólap tartalmát | ||
− | |||
− |
A lap jelenlegi, 2010. október 21., 14:40-kori változata
Tartalomjegyzék |
A Linux fájlrendszere
Mindenkinek van egy saját mappája a /home/student/felhasznaloi_nev alatt. Ebben 50 MB-ot tárolhattok kedvetekre.
- Fontosabb parancsok
- pwd : aktuális könyvtár kiíratása (print working directory)
- cd könyvtár : könyvtárváltás (change directory). Ha paraméter nélkül hívjuk meg, akkor a saját mappánkba visz.
- ls, ls -a, ls -l, ls -la : listázás, a paraméterek hatására a rejtett fájlokat (amelyek .-tal kezdődnek) is listázza, illetve részletesebb adatokat is kiír.
- cat, fájl tartalmának kiíratása, pl: cat valami.txt. Ha nem adunk meg fájlnevet, akkor a billentyűzetről vár bevitelt. Kilépés: Ctrl-D-vel. Több fájl összefűzésére és kiírására is használható. (catanate vagy concatanate)
- mkdir : könyvtár létrehozása, pl: mkdir alma (make directory)
- cp : másolás, pl: cp mit.txt hova.txt (copy)
- mv : mozgatás (az eredeti nem marad meg), pl: mv mit.txt hova.txt (move)
- rm : törlés, pl: rm alma.txt. Könyvtár esetén további kapcsolókat kell megadni: rm -fr alma. Óvatosan használjuk! (remove)
- quota : az 50 MB-ból felhasznált/megmaradt helyet írja ki. Ha a kvótánk betelik, akkor nem kapjuk meg a nekünk címzett leveleket és a grafikus terminálra sem tudunk belépni; ilyenkor a parancssoros terminálra belépve tudjuk kitakarítani a home-unkat.
- man parancs : az adott parancsról leírást ad, pl: man ls. A leírásban navigálni a 'fel', illetve a 'le' billentyűkkel, továbbá a 'PageUp', 'PageDown'-nal lehet. Kereséshez '/' jel után kell beírni a kifejezést. Kilépés 'q'-val. Bocs, angol. (manual)
- history : parancs történet lekérdezése
- su : felhasználó váltás, pl: su tothagi (substitute user vagy switch user)
Speciális könyvtárak
jel | jelentés | környezeti változó |
---|---|---|
. | aktuális könyvtár | PWD |
.. | szülőkönyvtár | |
~ | felhasználó könyvtára | HOME |
~<név> | <név> felhasználó könyvtára |
Fájlrendszer-böngészők
Próbáljátok ki a következő böngészőket:
- nautilus
- konqueror
- mc - Midnight Commander
Jogok
Az ls -la parancs részletes listát készít, amelynek első oszlopa egy 10 karakterből álló sztring.
(A következő mező az ún. link számláló, tulajdonképpen megmondja, hogy hány néven hivatkozhatunk a fájlra, számunkra nem fontos. Ezt követi a fájl tulajdonosának és annak csoportjának a neve, majd a fájl mérete és utolsó módosításának az ideje következik, végül a fájl nevét olvashatjuk.)
-rw-r--r-- 1 morap student 2388 2007-07-30 03:51 .bashrc -rw-r--r-- 1 morap student 117660 2007-08-19 17:36 .B.blend drwxr-xr-x 5 morap student 4096 2007-08-19 17:35 .blender drwx------ 5 morap student 4096 2007-08-21 20:50 .cache drwx------ 2 morap student 4096 2007-08-28 00:23 .chewing
Az első betű utal a típusra, '-' esetén fájlról, 'd' esetén könyvtárról van szó. Az azt követkő hármas a user (felhasználó, továbbiakban u), a következő hármás a group (felhasználó csoportja, továbbiakban g), majd az others (mindenki más, továbbiakban o) jogairól szól. Szokás még "a"-val jelölni az all-t, vagyis mindenkit. Az r olvasás, a w írás, az x pedig végrehajthatóságot/futtathatóságot (execute) jelent. Fájlok esetében a végrehajtási jognak csak a futtatható fájloknál van jelentőségük (bináris állományok, scriptek). Könyvtárak esetén az olvasási jog azt jelenti, hogy elolvashatja a fájlok neveit az adott könyvtárban, az írási jog jelenti, hogy a könyvtárban állományt, könyvtárat hozhatunk létre, míg a futtatási jog megengedi a belépést a könyvtárba.
Változtatás chmod paranccsal.
Jogok állítására példa:
chmod "og-w" file # leveszi az írásjogot a csoport és mindenki más részéről a file-ról, chmod "a+x" file # mindenki számára futtathatóvá teszi a file-t, chmod g=rx,o=r file # a csoport olvasási és futtatási jogot kap, mindenki más olvasásit
A hármasokat 0 és 7 közötti számokkal is kódolhatjuk, kettes számrendszerben elképzelve őket (a jog megléte jelenti az 1-est, hiánya a 0-t; az olvasás a 4-es, az írás a 2-es, az végrehajtás az 1-es helyiérték). Így következő parancs hatására a felhasználó minden jogot megkap a file-hoz (7 = 111), míg a csoport és mindenki más csak olvashatja és végrehajthatja azt (5=101).
chmod 755 file # 755 = 111101101 # rwxr-xr-x
Bash shell
A bash tulajdonképpen a legelterjedtebb Linux shell. A begépelt parancsokból egy fájlt hoz létre ami elősegíti a parancsok szerkesztését. A shell legfontosabb funkciói közé tartoznak a bash gyorsbillentyűk. Ezek több billentyű egyidejű lenyomásával azonnal végrehajtódó, egyszerű utasítások, melyek segítik a bash parancsok kezelését karakteres felületen és terminálablakban.
- Jelölések: gyakran jelölik a Control billentyűt C-vel,az Alt billentyűt M-mel (Meta), az Entert E-vel, a Shift billentyűt S-sel (én az egyszerűség kedvéért a szokásos jelöléseket használom).
Néhány hasznos gyorsbillentyű
- Ctrl-c : megállítja a futó programot
- Ctrl-a : sor elejére ugrik
- Ctrl-e : sor végére ugrik
- Ctrl-l : az utolsó parancs kivételével törli a képernyőt
- Ctrl-r : keresés a már beírt parancsok között
- "fel / le nyilak" : sorban visszahívja a régebbi parancsokat/újabb parancsokat
- TAB : automatikus parancskiegészítés: ha nem emlékszünk egy parancs utolsó betűire, vagy túl hosszú ideig tart begépelni, csak írjuk be az elejét és nyomjuk meg a TAB billentyűt. Ez automatikusan kiegészíti a parancsot (esetleg könyvtár- vagy programnevet). Ha több kiegészítési lehetőség is van, akkor először nem történik semmi, a TAB második lenyomására az összes azonosan kezdődő parancsnév megjelenik. Gépeljünk be még annyi betűt a parancsból, hogy az egyértelmű legyen, majd használjuk újra a TAB billentyűt.
- Alt- / : filenév-kiegészítés
- Alt-~ : felhasználónév-kiegészítés
- Shift-PgUp / PgDn : az oldal tetejére/aljára ugrik
- Ctrl-z : háttérbe teszi az elfelejtett "&" miatt otthagyott programot
- Ctrl-d : kilép a shell-ből (logout)
A bash gyorsbillentyűk használata rendkívül hasznos, meggyorsítja és megkönnyíti a számítógépes munkát, egyszerű, jól áttekinthető parancskezelést tesz lehetővé.
- Bővebben a bash shellről: www.szabilinux.hu/mandrake/007.html
Kimenet átirányítása
Gyakran előfordul, hogy el akarjuk menteni a program kimenetét, hogy valamit kezdjünk vele. Ezt hívjuk kimenet átirányításnak.
Például, ha rögzíteni szeretnénk az ls /bin parancs eredményét az lsbin nevű fájlba, gépeljük be:
ls /bin > /lsbin
Ha az lsbin fájl már létezik, a tartalma felülíródik. Ennek elkerülésére használjuk a >>-t az egyszeres > helyett (ez teszi lehetővé, hogy az ls kimenetét hozzáfűzzük az lsbin fájl végéhez).
A Linux lehetőséget biztosít egy elegánsabb megoldásra is. Ehhez úgynevezett csöveket fogunk használni (pipes). Ezzel a megoldással az egyik parancs a kimentét a másik parancs bementére adja át. Például:
ls /bin | less
Itt az ls kimenete a less (szöveges tartalmat megjelenítő) program bemenete lesz.
Különböző csöveket kombinálhatunk, hogy összetett eljárásokat dolgozzunk ki.
Hasznos parancsok
cat kiírja egy file tartalmát head kiírja egy file elejét (-n kapcsolóval megadható a sorok száma, default: 10) tail kiírja egy file végét (hasonlóan mint a head) sort sorbarendezi a file sorait, a -n kapcsolóval számokként értelmezve, a -r kapcsoló megadásakor visszafelé rendez wc Word Count, megszámolja a karaktereket, szavakat, sorokat a fájlban uniq ha több egyforma sor jön egymás után, akkor a uniq csak egyet hagy meg ezek közül; a uniq -c parancs megszámolja az egymás utáni egyforma sorokat diff kiírja a megadott két file közötti különbséget cut oszloponként képes kivágni egy file-ból adatokat. Általában cut -d' ' -fx formában használjuk, itt a -d utáni karakter a mezőket elválasztó karaktert jelenti (itt szóköz); a -f kapcsoló után pedig a mezők számait kell megadni amiket szeretnénk megtartani. Példák: cut -d' ' -f1,3 az első és harmadik mezőt írja ki, cut -d' ' -f1-4 pedig az elsőtől a negyedikig az összes mezőt.
Szövegszerkesztők (editor)
Próbáljátok ki a 'gedit' és 'kate' szövegszerkesztőket!
Mindkettőben van syntax highlighting, vagyis ismernek sokféle programnyelvet, és ezek kulcsszavait ki tudják emelni, hogy segítsék a programozók munkáját.
Billenytűkombinációk
- Ctrl-n : új file
- Ctrl-o : file megnyitása
- Ctrl-s : a file mentése
- Ctrl-c : a vágólapra másolja a kijelölt szövegrészt
- Ctrl-x : az eredeti helyről kivágja, és a vágólapra teszi a kijelölt szövegrészt
- Ctrl-v : beilleszti a vágólap tartalmát