Informatika2-2013/Osszefoglalas1 6

Az összefoglalás elején leírom, hogy a gyakorlatokon mikrõl volt szó.

1. gyakorlat

A gyakorlat elején gcc-vel fordítottunk egy "hello world" programot. Hasznos tudni, hogy hogyan lehet így terminálból fordítani egy C programot.

Majd megtanultuk a Codeblocks / Codelite használatát, ezekbõl nem igazán tudnánk mit visszakérdezni, ezeket a kényelem kedvéért mutattuk meg.

A gyakorlat végén pedig egy nagyon egyszerû kiegészítendõ feladatot oldottunk meg, aminek annyi volt a lényege, hogy lássátok hogyan kell deklarálni változókat (pl: int x;) és hogyan kell használni egyszerû elágazást.

2. gyakorlat

Megtanultuk hogyan lehet scanf-el beolvasni:

int z;
scanf("%d", &z);

Ekkor még nem tudtuk miért kell az & jel a z elé, de mostmár tudjuk, hogy ez azért kellett, hogy a változóba beleírhassa a felhasználó által beírt értéket. Emlékezzük vissza miért nem lehet ezt pointer nélkül megoldani:

void swap(int x, int y){
    int temp = x;
    x = y
    y = temp;
}
 
void swap2(int* x, int* y){
    int temp = *x;
    *x = *y
    *y = temp;
}
 
int main(void){
    int a = 6;
    int b = 8;
    swap(a, b);
    printf("%d %d", a, b); // 6 8-at ír ki
    swap2(&a, &b);
    printf("%d %d", a, b); // 8 6-ot ír ki
    return 0;
}

Itt az elsõ swap függvén igaz úgy tûnik hogy megcseréli a változók értékét, de valójában csak a róluk készült másolatok értéket cserélte meg, és így a main-ben nem történt csere. Viszont a swap2 pointereken keresztül jól megcseréli a valódi a és b változó értékét.