Szerkesztő:Mozo/A2 szigorlat 1
Legyenek A és B halmazok. Ekkor A és B uniója:
azaz azon elemek halmaza, mely az A illetve a B közül legalább az egyikben benne vannak;
A és B metszete:
azaz azon elemek halmaza, mely az A-ban is és a B-ben is benne vannak.
Két halmaz egyenlő, akkor és csak akkor, ha ugyanazok az elemeik. Formulákban:
A nyilak a következtetés irányát jelzik.
Igazoljuk a disztributív szabályt (egyik irány)
Bizonyítás. 1) Vegyünk egy tetszőleges x-et. Igazoljuk: "ha x ∈ baloldal, akkor x ∈ jobboldal".
Esetszétválasztás jön, mert innentől nem tudjuk, x a B-ben vagy a C'-ben van
-
- és (igaz állítást bármihez "hozzáéselhetünk": és be)
- vagy (bármi "hozzávagyolható" egy igaz kijelentéshez: vagy be)
-
- és (igaz állítást bármihez "hozzáéselhetünk": és be)
- vagy (bármi "hozzávagyolható" egy igaz kijelentéshez: vagy be)
- azaz mindkét esetben kijött a jobboldal.
-
2) Visszafelé ugyanígy, csak felfelé.
A tagadás (negáció) kiküszöbölési szabálya az úgy nevezett kettős tagadás törlésének szabálya:
A bevezetési szabálya pedig az úgy nevezett redukció ad abszurdum.
Ezeknek a segítségével olyan fontos tételeket is levezethetünk, mint a De-Morgan azonosságok:
Ha H halmaz, akkor az A halmaznak a H-ra vonatkozó komplementere az
Ezzel a De-Morgan-azonosságok halmazokkal megfogalmazott változata a következő alakban írható:
A fenti egyenlőségek középiskolából ismert relációval is kifejezhetők. Azt mondjuk, hogy A része B-nek, ha minden olyan esetben, amikor egy elem eleme A-nak, akkor B-nek is eleme, jelben:
Azaz az, hogy A = B az ugyanaz, mint hogy és is teljesül.
esetet.
Vegyünk egy elemet a jobboldalból és igazoljuk, hogy benne van a baloldalban. Tudjuk a metszet definíciója miatt, hogy ekkor
-
- (indirekt feltevés), ezek után esetszétválasztáshoz kell folyamodnunk. Mindkét esetben ellentmondásra jutunk:
- ha , akkor a legfelső
- ha , akkor a legfelső alatti egyenlőség miatt jutunk ellentmondásra, így a
- (indirekt feltevés), ezek után esetszétválasztáshoz kell folyamodnunk. Mindkét esetben ellentmondásra jutunk:
- konklúzióra jutottunk.
Egy másik jellegzetes példa a részhalmaz relációval kapcsolatos. Előtte azonban fel kell idéznünk a kvantorokra vonatkozó De-Morgan-azonosságot. A "létezik" szót (mely a "minden" duálisa) ∃-tel jelöljük:
A kijelentések világosak: ha nem minden dolog A, akkor van olyan dolog, ami nem A. Ha nem létezik A, akkor minden dolog nem A tulajdonságú.
Az üres halmaz minden halmaznak része.
Legyen A tetszőleges halmaz. Indirekten tegyük fel, hogy
Az formulákban így néz ki:
Egy ilyen tagadása az, hogy a kvantort átírjuk a duálisára és a tulajdonságot tagadjuk:
Ekkor azonban azt kaptuk, hogy létezik az üres halmaznak eleme, ami ellentmondás.
Legyenek A és B halmazok. Ekkor A mínusz B vagy A különbség B:
azaz azon elemek halmaza, melyek az A-nak elemei, de a B-nek nem.
Nagyon hasznos azonosság, hogy a különbség átírható komplementer és metszet segítségével:
ahol a komplementerképzés egy olyan halmazra vonatkoztatjuk, melyben minden szóban forgó halmaz részhalmazként benne van, például jelen esetben H = A U B alkalmas ilyen halmaz .
Tetszőleges A, B és C halmazokra
Írjuk fel a baloldalt és alakítsuk addig, míg ki nem jön a jobboldal: