Szerkesztő:Mozo/A3 gyakorló feladatok 5.

A MathWikiből
< Szerkesztő:Mozo
A lap korábbi változatát látod, amilyen Mozo (vitalap | szerkesztései) 2016. június 4., 10:32-kor történt szerkesztése után volt.

<Matematika A3a 2008

Tartalomjegyzék

Differenciálegyenletek

Fokszámban homogén egyenletek

1. y'=\frac{x}{y}+\frac{2y}{x}

MO. u = y / x; y = ux; y' = u'x + u


u'x+u=\frac{1}{u}+2u

u'x=\frac{1+2u^2}{u}

\int\frac{u}{1+2u^2}\,\mathrm{d}u=\int \frac{1}{x}\,\mathrm{d}x

\frac{1}{2}\int\frac{2u}{1+2u^2}\,\mathrm{d}u=\int \frac{1}{x}\,\mathrm{d}x

\frac{1}{2}\ln|1+2u^2|=\ln|x|+C; (C\in\mathbf{R})

\ln |1+2u^2|=\ln c_1^2x^2\,; (c_1=\ln C\,)

1+2u^2=cx^2\,; \qquad(c>0)\,

Implicit mo.:

1+2\frac{y^2}{x^2}=cx^2\,

Explicit mo.:


y=x\cdot\left(\pm\sqrt{\frac{c}{2}}\sqrt{x^2-\frac{1}{c}}\right)
Itt |x|>\frac{1}{\sqrt{c}}

2. x^2y'=xy+y^2\,

MO. y≡0 konstans mo. y=ux helyettesítéssel:

x^2(u'x+u)=ux^2+u^2x^2\,

ahonnan intervallumon értelmezett megoldás esetén:

u'x+u=u+u^2\,
u'x=u^2\,
\int\frac{\mathrm{d}u}{u^2}=\int \frac{1}{x}\mathrm{d}x\,
-\frac{1}{u}=\ln |x|+C\,; (C\in\mathbf{R})

Implicit mo.:

-x=y\ln c|x|\,; (c=\ln C\,) és y=0

Explicit mo.:

y=\frac{-x}{\ln c|x|}\, és y=0.

3. x^2y'=2xy+y^2\,

MO. y≡0 konstans mo. y=ux helyettesítéssel:

u'x+u=2u+u^2\,
u'x=u+u^2\,
\int\frac{\mathrm{d}u}{u(u+1)}=\int \frac{1}{x}\mathrm{d}x\,
\int\frac{1}{u}-\frac{1}{u+1}\mathrm{d}u=\int \frac{1}{x}\mathrm{d}x\,
\ln|u|-\ln|u+1|=\ln |x|+C\,; (C\in\mathbf{R})
\ln\left|\frac{u}{u+1}\right|=\ln c_1|x|\,; (c_1=\ln C\,)
\frac{u}{u+1}= cx\,; (c\in\mathbf{R})

Implicit mo.:

y= c(xy+x^2)\,; (c\in\mathbf{R})

Explicit mo.:

y=\frac{cx^2}{1+cx}\,; (c\in\mathbf{R})

Kezdetiérték feladat

1. y'=e^{x-y}\,; (y(-1)=0)

MO.

y'=\frac{e^{x}}{e^{y}}\,
\int e^y\,\mathrm{d}y=\int e^{x}\mathrm{d}x\,

Implicit ált. mo.:

e^y=e^{x}+C\,; (C\in\mathbf{R})

Explicit általános mo.:

y=\ln(e^{x}+C)\,

Behelyettesítve az implicit ált. mo-ba:

e^{-1}=1+C\,
C=\frac{1}{e}-1\,

A kezdeti feltételt kielégítő mo.:

y=\ln(e^{x}+\frac{1}{e}-1)\,

2. y'=\frac{2xe^{x^2}}{y^5}\,; (y(0)=-1)

MO.

\int y^5\,\mathrm{d}y=\int 2xe^{x^2}\,\mathrm{d}x

Implicit ált. mo.:

\frac{y^6}{6}=e^{x^2}+C\,; (C\in\mathbf{R})

Explicit általános mo.:

y=\pm\sqrt[6]{6e^{x^2}+6C}\,; (C\in\mathbf{R})

Behelyettesítve az implicit ált. mo-ba:

-\frac{1}{6}=1+C\,
C=-\frac{1}{6}-1=-\frac{7}{6}\,

A kezdeti feltételt kielégítő mo.:

y=-\sqrt[6]{6e^{x^2}-7}\,

Egzaktra visszavezethető

1. \frac{1}{x^4}-3y^2=xyy'\,

MO.:

(\frac{1}{x^4}-3y^2)\,\mathrm{d}x-xy\,\mathrm{d}y=0\,
\partial_y(\frac{1}{x^4}-3y^2)-\partial_x(-xy)=-6y+y=-5y
R(x)=\frac{-5y}{-xy}=\frac{5}{x}
\mu(x)=e^{\int \frac{5}{x}\mathrm{d}x}=e^{5\ln|x|}=|x|^5

Tehát x5 alkalmas integráló szorzó.

x-3x^5y^2-x^6yy'=0\,

Innen az

(\partial x F,\partial_y F)=(x-3x^5y^2,-x^6y)

egy megoldását megkeresve:

F=\frac{1}{2}x^2-\frac{1}{2}x^6y^2+C_1(y)\,
F=-\frac{1}{2}x^6y^2+C_2(x)\,

ahonnan:

F(x,y)=\frac{1}{2}x^2-\frac{1}{2}x^6y^2

És az implicit általános megoldás:

x^2-x^6y^2=C\,; (C\in\mathbf{R})

(Az explicit pedig:

y=\pm\sqrt{\frac{x^2+C}{x^6}})

2. 1+(x-e^{-y})y'=0\,

MO.:

1\mathrm{d}x+(x-e^{-y})\mathrm{d}y=0\,
\partial_y1-\partial_x(x-e^{-y})=-1\,
S(y)=-1\,
\mu(y)=e^{-\int -1\mathrm{d}y}=e^y\,

integráló szorzó.

e^{y}\mathrm{d}x+(xe^{y}-1)\mathrm{d}y=0\,
(\partial x F,\partial_y F)=(e^{y},xe^{y}-1)

egy megoldását megkeresve:

F=xe^{y}+C_1(y)\,
F=xe^{y}-y+C_2(x)\,

ahonnan:

F(x,y)=xe^{y}-y\,

És az implicit általános megoldás:

xe^{y}-y=C\,; (C\in\mathbf{R})

Lineáris argumentumú egyenlet

1. y'=(4x-y)^2\,

MO. u=4x-y; u'=4-y'

4-u'=u^2\,
4-u^2=u'\,; konstans megoldások: u= \pm 2
\int\frac{\mathrm{d}u}{4-u^2}=\int 1\mathrm{d}x; (ha u\ne \pm 2)
-\int\frac{\mathrm{d}u}{(u-2)(u+2)}=\int 1\mathrm{d}x
-\int\frac{\frac{1}{4}}{u-2}-\frac{\frac{1}{4}}{u+2}\mathrm{d}u=\int 1\mathrm{d}x
-\frac{1}{4}\ln|u-2|+\frac{1}{4}\ln|u+2|=x+C

Implicit általános megoldás:

\sqrt[4]{\left|\frac{4x-y+2}{4x-y-2}\right|}=e^{x+C} és az szeparálással ki nem hozható két megoldás: y=4x\pm 2\,


2. y'=\cos^2(x+y)-1\,

MO. u=x+y; u'=1+y'

u'-1=\cos^2(u)-1\,; konstans megoldások: u=\frac{\pi}{2}+k\pi
\int\frac{\mathrm{d}x}{\cos^2u}=\int 1\,\mathrm{d}x\,; (ha u\ne\frac{\pi}{2}+k\pi)
\mathrm{tg}(u)=x+C\,

Implicit általános mo.:

\mathrm{tg}(x+y)=x+C\, és a szeparálással ki nem hozható megoldások: y=-x+\frac{\pi}{2}+k\pi

Függvényegyütthatós lineáris egyenlet

1. y'-\frac{3}{x}y=\frac{1}{\cos^2\left(\frac{1}{x^2}\right)}

MO. I.) Homogén. y≡0 mo.

\int\frac{1}{y}\mathrm{d}y=\int\frac{3}{x}\mathrm{d}x=
\ln|y|=3\ln|x|+C\,
y=cx^3\,

II.) Az inhomogén partikuláris megoládást

y=c(x)x^3\,

alakban keressük.

y'=c'x^3+c3x^2\,

Behelyettesítés után:

c'x^3+3cx^2-3cx^2=\frac{1}{\cos^2\left(\frac{1}{x^2}\right)}
c'=\frac{-1}{2}\frac{-2}{x^3}\frac{1}{\cos^2\left(\frac{1}{x^2}\right)}
c=\frac{-1}{2}\mathrm{tg}\left(\frac{1}{x^2}\right)

így az általános mo.:

y=cx^3+\frac{-1}{2}x^3\mathrm{tg}\left(\frac{1}{x^2}\right)

2. y'+(\ln x^3)y=\ln x\,

MO. I.) Homogén. y≡0 (x>0) mo.

\int\frac{1}{y}\mathrm{d}y=\int -3\ln x\,\mathrm{d}x
\ln|y|=-3(x+x\ln x)+C\,
y=ce^{-3(x+x\ln x)}\,

II.) Az inhomogén partikuláris megoládást

y=c(x)e^{-3(x+x\ln x)}\,

alakban keressük. Behelyettesítés után:

c'e^{-3(x+x\ln x)}+ce^{-3(x+x\ln x)}(-3\ln x)+ce^{-3(x+x\ln x)}\ln x^3=\ln x\,
c'=e^{3(x+x\ln x)}\ln x\,
c=\frac{1}{3}e^{3(x+x\ln x)}

így az általános mo.:

y=ce^{-3(x+x\ln x)}+\frac{1}{3}

Laplace-transzformációval megoldható feladatok

1. x(0)=1; y(0)=-1 kedzeti feltétellel oldja meg az

\dot{x}=3x+4y
\dot{y}=4x+3y

egyenletrendszert!

MO.

Személyes eszközök