Vita:Gauss-elimináció
Mozo (vitalap | szerkesztései) a |
Mozo (vitalap | szerkesztései) |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
* továbbá élesen válasszuk szét a Gauss és a Gauss-Jordan módszert (ahogy Serény is megkülönbözteti), az utóbbiban a főátlót "leeggyezzük" és továbbcsináljuk a felső háromszög lenullázását. | * továbbá élesen válasszuk szét a Gauss és a Gauss-Jordan módszert (ahogy Serény is megkülönbözteti), az utóbbiban a főátlót "leeggyezzük" és továbbcsináljuk a felső háromszög lenullázását. | ||
− | Az egyenletrendszerek megoldásánál ezeken túl biztos szólni kéne a megoldásszám diszkussziójáról. Gondolj bele milyen elegáns lesz amikor a Serény megkérdezi ZH-ben, hogy "Van-e megoldása és ha igen hány darab az alábbi | + | Az egyenletrendszerek megoldásánál ezeken túl biztos szólni kéne a megoldásszám diszkussziójáról. Gondolj bele milyen elegáns lesz amikor a Serény megkérdezi ZH-ben, hogy "Van-e megoldása és ha igen hány darab az alábbi egyenletrendszernek?" Ekkor biztos nem kell majd végigcsinálni az algoritmust, csak a lépcsős alakig és onnan következtetni a válaszra. [[User:Mozo|Mozo]] 2008. február 7., 14:02 (CET) |
A lap 2008. február 7., 15:03-kori változata
Ez így kezdetnek jó? Nyariz 2008. február 1., 23:51 (CET)
Nagyon jó! :) Mondjuk ezt a redukált lépcsős alak meg ilyenek, az lehet, hogy első olvasásra ijesztő. Akármilyen furcsának hangzik, a példánál kéne kezdeni és azt mondani, hogy minden olyan művelet elvégezhető, ami az egyenletrendszerek rendezésénél. Aztán utána össze lehet foglalni a fő lépéseket. (Sztem.) Mozo 2008. február 2., 07:15 (CET)
Megoldottam a példát ilyen táblázatos formában, szerintem ez így elég szemléletes. Ha az így jó akkor majd megírom a másikat is. Amúgy a leírás tényleg egy kicsit ijesztő, de ha valaki első olvasásra nem érti, úgyis megnézi a példát az alapján megérti, és utána a leírást is érteni fogja. De nincs akadálya annak, hogy előretegyük a példát, hacsak nem akarunk követni valamiféle "style guidelines"-t.:) Nyariz 2008. február 7., 12:08 (CET)
Szép lett, irigylésre méltó :), a táblázatszerekesztésed kapcsán csak nézek, mint tengerimalac az akváriumban :) !
Azért két dolgot kihangsúlyoznék:
- van egy kevésbé szigorú és algoritmikus módja a Gaussolásnak, amikor igyekszünk mindig egész számokat készíteni a táblázatban, az egyenlő együtthatók megoldási módszeréhez hasonlóan. ez ugyanolyan alkalmas a rang és függetlenségvizsgálatokra. A másik, amit Te is csinálsz, az a szigorú algoritmus, amikor kivonod a 2. sorból az első sor a_21/a_11 szeresét. Ez például az úgy nevezett LU felbontásra is alkalmas, ami fontos numerikus módszer (bár nekünk nem kell)(LU decomposition)
- továbbá élesen válasszuk szét a Gauss és a Gauss-Jordan módszert (ahogy Serény is megkülönbözteti), az utóbbiban a főátlót "leeggyezzük" és továbbcsináljuk a felső háromszög lenullázását.
Az egyenletrendszerek megoldásánál ezeken túl biztos szólni kéne a megoldásszám diszkussziójáról. Gondolj bele milyen elegáns lesz amikor a Serény megkérdezi ZH-ben, hogy "Van-e megoldása és ha igen hány darab az alábbi egyenletrendszernek?" Ekkor biztos nem kell majd végigcsinálni az algoritmust, csak a lépcsős alakig és onnan következtetni a válaszra. Mozo 2008. február 7., 14:02 (CET)