Info2/2008tavasz/kuka
89. sor: | 89. sor: | ||
x = 5 unless x <= 4 | x = 5 unless x <= 4 | ||
+ | |||
+ | ==== case ==== | ||
+ | |||
+ | A fenti if-es példával ekvivalens a következővel (a sorvége helyett itt is lehet then vagy pontosvessző): | ||
+ | |||
+ | case x | ||
+ | when 1 | ||
+ | "hetfo" | ||
+ | when 2 | ||
+ | "kedd" | ||
+ | when 3; "szerda" | ||
+ | else "hetvege" | ||
+ | end | ||
+ | |||
+ | Ekkor valójában a következő hajtódik végre (figyeljük meg a case-egyenlőség használatát): | ||
+ | |||
+ | case | ||
+ | when 1 === x then "hetfo" | ||
+ | when 2 === x then "kedd" | ||
+ | when 3 === x then "szerda" | ||
+ | else "hetvege" | ||
+ | end | ||
+ | |||
+ | Az === néha megegyezik ==-vel, pl. a Fixnum osztályban, más osztályokban külön definiálva van a case számára: | ||
+ | |||
+ | ''tartomány használata:'' itt 'a === b' azt jelenti, hogy 'b' benne van-e az 'a' tartományban: | ||
+ | |||
+ | case x | ||
+ | when 1..5 | ||
+ | "hetkoznap" | ||
+ | when 6..7 | ||
+ | "hetvege" | ||
+ | else "rossz adat" | ||
+ | end | ||
+ | |||
+ | ''reguláris kifejezés használata:'' itt 'a === b' azt jelenti, hogy 'b' illeszkedik-e az 'a' mintára: | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
A lap 2008. április 24., 11:01-kori változata
A tárgy főoldala: info2/2008tavasz A tárgy oktatásához felhasznált, http://wiki.math.bme.hu/ -n belüli wikioldalak GNU FDL licenc vagy (választás szerint) CC-BY-SA-2.0 licenc szerint szabadon használhatók és terjeszthetők.
Tartalomjegyzék |
8. előadás (2007-04-04)
Objektum-orientált programozás
Néhány új fogalom:
- osztály (a C-beli struktúratípusnak felel meg)
- objektum (a C-beli struktúrának felel meg)
- attribútum (a C-beli struktúramezőnek felel meg)
- metódus (a C-beli függvénynek felel meg)
Osztály class (síkidom), osztálypéldány class instance = objektum object (kör, téglalap), konstruktor constructor (új objektum létrehozása), objektum azonosító (object identifier - object ID), példány változó instance variable (mely az objektum állapotát/tulajdonságait tartalmazza, pl. középpont), példány metódus instance method (),
Ruby nyelv
A Ruby interpretált, szkriptnyelv (interpretált, és minden rendszer szintű szolgáltatáshoz hozzá lehet férni).
A Ruby osztályhierarchiája hasonló a biológiai törzsfához. Például a gerincesek (osztály) törzsén belül a madarak (osztály) osztályának egy alosztálya a pacsirta (osztály) nevű faj, melynek egy példánya a Csipcsip nevű kismadarunk (objektum), aki nem mellesleg egy pacsirta. Őt jellemezhetjük különböző tulajdonságai alapján; ezek az attribútumok. Például: él-e még? , mennyire éhes, hogy hívják a párját, stb. Tehát bizonyos tulajdonságait megadjuk, amik csak rá jellemzőek.
Változók Konstansok és Lokális Globális Példány Osztály osztály nevek valtozo $valami @nev @@osztvalt PI joEjt_2 $_ @XY @@N String
feltételes és ciklusutasítások
if
Először then-nel, majd újsorral elválasztva:
if x==2 then x += 1 end
if x==2 x += 1 end
if x==2; x += 1 end
else
if x==2 then x += 1 else x += 2 end
if x==2 x += 1 else x += 2 end
elsif
if x == 1 "hetfo" elsif x == 2 "kedd" elsif x == 3 then "szerda" else "hetvege" end
if kifejezésben
x = if y == 1 3 else 4 end
x = 4 x = 3 if y == 1
unless
unless x <= 4 "nagyobb, mint 4" end
unless x <= 4 "nagyobb, mint 4" else "nem nagyobb" end
x = unless x <= 4 then 5 end
x = 5 unless x <= 4
case
A fenti if-es példával ekvivalens a következővel (a sorvége helyett itt is lehet then vagy pontosvessző):
case x when 1 "hetfo" when 2 "kedd" when 3; "szerda" else "hetvege" end
Ekkor valójában a következő hajtódik végre (figyeljük meg a case-egyenlőség használatát):
case when 1 === x then "hetfo" when 2 === x then "kedd" when 3 === x then "szerda" else "hetvege" end
Az === néha megegyezik ==-vel, pl. a Fixnum osztályban, más osztályokban külön definiálva van a case számára:
tartomány használata: itt 'a === b' azt jelenti, hogy 'b' benne van-e az 'a' tartományban:
case x when 1..5 "hetkoznap" when 6..7 "hetvege" else "rossz adat" end
reguláris kifejezés használata: itt 'a === b' azt jelenti, hogy 'b' illeszkedik-e az 'a' mintára:
Matmul Ruby nyelven:
a=[[1,2], #megadjuk az 'a' mátrixot [3,4], [5,6]] b=[[7], #megadjuk a 'b' mátrixot [8]] ab=[] #létrehozzuk az üres szorzatmátrixot i=0; while i<a.size; # while ciklust nem véletlenül használunk, mivel Rubyban nincs for ciklus ujsor=[] j=0; while j<b[0].size; x=0 k=0; while k<b.size x+=a[i][k]*b[k][j] ujsor[j]=x end ab[i]=ujsor end
Objektum-orientáltan kezdtünk programozni Ruby nyelven, a Sikidom, BBox és Kor osztályok kerültek fel a táblára.
class BBox attr_accessor :llx, :lly, :urx, :ury end class Sikidom def bbox() fail # még nem tudjuk megírni, a Sikidom túl absztrakt end def kerulet() fail # még nem tudjuk megírni, a Sikidom túl absztrakt end def terulet() fail # még nem tudjuk megírni, a Sikidom túl absztrakt end end class Kor <Sikidom attr_accessor :cx, :cy, :r def bbox() b=BBox.new b.llx=@cx-@r; b.lly=@cy-@r b.urx=@cx+@r; b.ury=@cy+@r return b # a return fölösleges end def kerulet() Math::PI*2*@r end def terulet() Math::PI*@r*@r end end
Iterátorok
Az
>> [1,2,3].each {|i| p i} 1 2 3 => [1, 2, 3] >> [1,2,3].map {|i| i**2} => [1, 4, 9] >> [1,2,3].inject {|sum, i| sum + i} => 6