Info2/2008tavasz/kuka
A tárgy főoldala: info2/2008tavasz A tárgy oktatásához felhasznált, http://wiki.math.bme.hu/ -n belüli wikioldalak GNU FDL licenc vagy (választás szerint) CC-BY-SA-2.0 licenc szerint szabadon használhatók és terjeszthetők.
Tartalomjegyzék |
8. előadás (2007-04-04)
Objektum-orientált programozás
Néhány új fogalom:
- osztály (a C-beli struktúratípusnak felel meg)
- objektum (a C-beli struktúrának felel meg)
- attribútum (a C-beli struktúramezőnek felel meg)
- metódus (a C-beli függvénynek felel meg)
Osztály class (síkidom), osztálypéldány class instance = objektum object (kör, téglalap), konstruktor constructor (új objektum létrehozása), objektum azonosító (object identifier - object ID), példány változó instance variable (mely az objektum állapotát/tulajdonságait tartalmazza, pl. középpont), példány metódus instance method (),
Ruby nyelv
A Ruby interpretált, szkriptnyelv (interpretált, és minden rendszer szintű szolgáltatáshoz hozzá lehet férni).
A Ruby osztályhierarchiája hasonló a biológiai törzsfához. Például a gerincesek (osztály) törzsén belül a madarak (osztály) osztályának egy alosztálya a pacsirta (osztály) nevű faj, melynek egy példánya a Csipcsip nevű kismadarunk (objektum), aki nem mellesleg egy pacsirta. Őt jellemezhetjük különböző tulajdonságai alapján; ezek az attribútumok. Például: él-e még? , mennyire éhes, hogy hívják a párját, stb. Tehát bizonyos tulajdonságait megadjuk, amik csak rá jellemzőek.
Változók Konstansok és Lokális Globális Példány Osztály osztály nevek valtozo $valami @nev @@osztvalt PI joEjt_2 $_ @XY @@N String
Feltételes utasítások
if
Először then-nel, majd újsorral elválasztva:
if x==2 then x += 1 end
if x==2 x += 1 end
if x==2; x += 1 end
else
if x==2 then x += 1 else x += 2 end
if x==2 x += 1 else x += 2 end
elsif
if x == 1 "hetfo" elsif x == 2 "kedd" elsif x == 3 then "szerda" else "hetvege" end
if kifejezésben
x = if y == 1 3 else 4 end
x = 4 x = 3 if y == 1
unless
unless x <= 4 "nagyobb, mint 4" end
unless x <= 4 "nagyobb, mint 4" else "nem nagyobb" end
x = unless x <= 4 then 5 end
x = 5 unless x <= 4
case
A fenti if-es példával ekvivalens a következővel (a sorvége helyett itt is lehet then vagy pontosvessző):
case x when 1 "hetfo" when 2 "kedd" when 3; "szerda" else "hetvege" end
Ekkor valójában a következő hajtódik végre (figyeljük meg a case-egyenlőség használatát):
case when 1 === x then "hetfo" when 2 === x then "kedd" when 3 === x then "szerda" else "hetvege" end
Az === néha megegyezik ==-vel, pl. a Fixnum osztályban, más osztályokban külön definiálva van a case számára:
tartomány használata: itt 'a === b' azt jelenti, hogy 'b' benne van-e az 'a' tartományban:
case x when 1..5 "hetkoznap" when 6..7 "hetvege" else "rossz adat" end
reguláris kifejezés használata: itt 'a === b' azt jelenti, hogy 'b' illeszkedik-e az 'a' mintára:
x = "ab" case x when /[a-z]+/ "szoveg" when /[0-9]+/ "szam" end => "szoveg"
egy összetettebb példa (beolvassa és kiírja a sorokat addig, míg egy 'ennyi' tartalmút nem kap, a megjegyzés sorokat kihagyja):
while line=gets.chomp do case line when /^\s*#/ next when /^ennyi$/i # i = case insensitive break else puts line end end
osztályhoz tartozás: a Class osztályban 'a === b' azt jelenti, hogy a 'b' az 'a' osttály példánya-e:
case x when Numeric then "szam" when String then "sztring" else "valami mas" end
A Ruby case utasításában nincs ráfutás, így nem is kell minden ágat lezárni, mint C-beli switch utasításban break-kel vagy return-nel!!!
?:
Ha x == 3, y legyen 4, egyébként 5:
x = y == 3 ? 4 : 5
Ciklus utasítások
while, until
>> x=0 => 0 >> while x<4 do ?> x += 1 >> puts x >> end 1 2 3 4 => nil
>> x=0 => 0 >> until x>=4 do ?> x += 1 >> puts x >> end 1 2 3 4 => nil
while, until kifejezésekben
>> x = 0; x += 1 while x<4; x => 4
>> x=0; x += 1 until x==4; x => 4
for-in ciklus
Egy tömbre és egy hash-táblára:
>> a = [1,2,3] => [1, 2, 3] >> for i in a >> p i >> end 1 2 3 => [1, 2, 3]
>> h = {"hetfo"=>1, "kedd"=>2, "vasarnap"=>7} => {"hetfo"=>1, "vasarnap"=>7, "kedd"=>2} >> for kulcs, ertek in h >> puts "#{kulcs} a(z) #{ertek}. nap" >> end hetfo a(z) 1. nap vasarnap a(z) 7. nap kedd a(z) 2. nap => {"hetfo"=>1, "vasarnap"=>7, "kedd"=>2}
Iterátorok
A times iterátor:
>> print "Mondja! Maga "; 3.times {print "mindent ketszer mond? "}; print "\n" Mondja! Maga mindent ketszer mond? mindent ketszer mond? mindent ketszer mond? => nil
>> a = "Mondja! Maga " => "Mondja! Maga " >> 3.times {a << "mindent ketszer mond? "} => 3 >> a => "Mondja! Maga mindent ketszer mond? mindent ketszer mond? mindent ketszer mond? "
Ciklusváltozó használatával:
>> 5.times {|i| print i}; print "\n" 01234 => nil
Az upto, downto iterátor:
>> 0.upto(4) {|i| print i}; print "\n" 01234 => nil >> 5.upto(8) {|i| print i}; print "\n" 5678 => nil >> 8.downto(5) {|i| print i}; print "\n" 8765 => nil
break, next
while i<6 if i == 4 then break end print i i += 1 end
0.upto(5) do |i| if i == 4 then break 17 end # visszatérési érték is megadható, egyébként nil print i i += 1 end
Megszámlálható objektumok
Megszámlálható objektumok (enumerable objects). Amely osztályok objektumaira definiálva van az each metódus. Pl. Array, Hash, Range.
Az each, map és inject iterátorok használata:
>> [1,2,3].each {|i| p i} 1 2 3 => [1, 2, 3] >> [1,2,3].map {|i| i**2} => [1, 4, 9] >> [1,2,3].inject {|sum, i| sum + i} => 6
>> (1..4).each {|i| print i} 1234=> 1..4
>> (1..4).map {|i| i**2} => [1, 4, 9, 16]
>> (1..4).inject {|s,i| s+i} => 10
Dobjuk fel 4-szer a kockát, és nézzük meg, melyik a legnagyobb dobás:
>> a = Array.new(4) {rand(6) + 1} => [3, 6, 6, 4] >> a.inject {|m,i| m > i ? m : i} => 6
sőt!
(Array.new(4) {rand(6) + 1}).inject {|m,i| m > i ? m : i}
A következő program egy fájlt kiír az std outputra:
File.open(filenev) do |f| f.each {|sor| print sor } end
Az each_with_index használata (az előző példa sorszámozott sorokkal):
>> filenev = "rrrr" => "rrrr" >> File.open(filenev) do |f| ?> f.each_with_index do |sor,i| ?> print "#{i+1}: #{sor}" >> end >> end 1: Ez egy tesztfile 2: Ez a 2. sora 3: Ez meg az utso => #<File:rrrr (closed)>
Blokkok
Blokkok csak metódushívásokat követhetnek. Vagy kapcsos zárójelek közt vagy do és end közt adhatók meg.
>> h = {:piros => 0xff0000, :zold => 0x00ff00, :kek => 0x0000ff} => {:piros=>16711680, :zold=>65280, :kek=>255} >> h.each {|kulcs, ertek| print "%s kodja " % kulcs, "%06x\n" % ertek} piros kodja ff0000 zold kodja 00ff00 kek kodja 0000ff => {:piros=>16711680, :zold=>65280, :kek=>255}
Az inject kezdőértékként a
Matmul Ruby nyelven:
a=[[1,2], #megadjuk az 'a' mátrixot [3,4], [5,6]] b=[[7], #megadjuk a 'b' mátrixot [8]] ab=[] #létrehozzuk az üres szorzatmátrixot i=0; while i<a.size; # while ciklust nem véletlenül használunk, mivel Rubyban nincs for ciklus ujsor=[] j=0; while j<b[0].size; x=0 k=0; while k<b.size x+=a[i][k]*b[k][j] ujsor[j]=x end ab[i]=ujsor end
Objektum-orientáltan kezdtünk programozni Ruby nyelven, a Sikidom, BBox és Kor osztályok kerültek fel a táblára.
class BBox attr_accessor :llx, :lly, :urx, :ury end class Sikidom def bbox() fail # még nem tudjuk megírni, a Sikidom túl absztrakt end def kerulet() fail # még nem tudjuk megírni, a Sikidom túl absztrakt end def terulet() fail # még nem tudjuk megírni, a Sikidom túl absztrakt end end class Kor <Sikidom attr_accessor :cx, :cy, :r def bbox() b=BBox.new b.llx=@cx-@r; b.lly=@cy-@r b.urx=@cx+@r; b.ury=@cy+@r return b # a return fölösleges end def kerulet() Math::PI*2*@r end def terulet() Math::PI*@r*@r end end